A háttértárgyalásokon kialakított konszenzusos javaslatok 99 százalékát beépítettük a tervezetbe – fogalmazott Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára akkor.
Az elsőként közzétett tervezetre érkezett észrevételek harmadát ismerte el jogosnak a tárca, a mindhárom fél által kölcsönösen elfogadottnak ítélt pontokkal kapcsolatban sem minden esetben az került be a kormány elé került tervezetbe, amiről azt hittük, sikerült megállapodni – mondta a Napi Gazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Az NGM a tervezetet napokon belül beterjeszti, a szakszervezetek és a munkaadók újabb egyeztetésről a parlamenti benyújtás előtt nem tudnak.
Nem ez az egyetlen lezáratlan ügy. Elvi megegyezés ugyan született a minimálbér-emelés miatti bérkompenzációról, azonban a technikai lebonyolításával kapcsolatban még mindig vannak nyitott kérdések – mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Újabb, ezzel kapcsolatos egyeztetésre még nem hívták a munkaadói érdekképviseleteket. Szakértők szerint az egyik legvitathatóbb része a kompenzációs elképzeléseknek, hogy a kivitelezhetetlenség határáig bonyolítja a céges adminisztrációt. A minimálbér-emelés tervezett mértéke ellehetetlenítheti az induló vállalkozásokat, de a kiskereskedelemben, a vendéglátásban és a turizmusban is komoly problémákat okozhat az egyéni vállalkozásoknak.
A kormányzati ígéretek szerint a minimálbér-emeléssel kapcsolatban a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal folytatott konzultációt követően hoz végleges döntést a kabinet. Az NGTT még csak alakuló ülést tartott. Parragh László, az MKIK elnöke hét végi nyilatkozata szerint legkorábban is csak november közepén ülhetnek össze az NGTT oldalainak vezetői, hogy a szervezet működéséről tárgyaljanak, a következő plenáris ülés pedig januárban lehet. Ezért sem világos, hogy mikor akar konzultálni a minimálbér-emelésről és a bérkompenzációról a kormány.
