Pénzügy

Nem tudják, hogy tanulniuk kellene

A mentõápolók egy része valószínûleg nem is tudta, hogy el kell végeznie egy szakképzést ahhoz, hogy dolgozhasson – vélekedik a szakszervezeti vezetõjük. A jogszabályok változása miatt ezek az emberek a munkájukat is elveszíthetik, hiszen a közszférában a jövõben csak szakképzett dolgozókat lehet majd alkalmazni az adott szakmákra. A képzést viszont csak saját költségükön végezhetik el.

A mentõápolók csaknem fele nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel. Ez az egészségügyi kamarai tagság kötelezõvé tételekor derült ki. A tagságnak ugyanis három feltétele van: egészségügyi végzettség kell hozzá, a tagnak szerepelnie kell az alapnyilvántartásban, és egészségügyi tevékenységet kell végezniük – közölte Kubányi Jolán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke.

A közalkalmazott fizetése függ az iskolai végzettségétõl, szakvizsgától, az egyéb szakképesítésektõl és a közalkalmazotti státuszban eltöltött évek számától. Egy mentõápoló bruttó 94 ezer forintot kap, pótlékok nélkül. A pótlék körülbelül nettó 15-20 ezer forint lehet. (A közalkalmazotti bérbesorolás 2008 óta nagyjából változatlan, csak a legalacsonyabb sávok nõttek kicsit – a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a hatására.)

Az életmentésben részt vevõ mentõápolók a bértáblázatban a C, a kórházi nõvérek pedig E sávba esnek – ugyanis másféle végzettséget határoznak meg a besorolásuknál. Egy szakképzett mentõápoló például nem állhatna be dolgozni egy kórházi osztályra, ugyanis a papírja alapján ott csak az ágytálat tehetné a beteg alá, semmi máshoz nem lenne joga – mondta Toma Lajos, a Mentõdolgozók Önálló Szakszervezete elnöke az fn.hu-nak. A mentõsök felelõssége azonban ugyanakkora, sõt, talán még nagyobb is, mint egy kórházi ápolóé, nõvéré.

Megelõlegezték a szakképzettséget

Képzettség nélkül is elkezdhet mentõápolóként dolgozni az OMSZ-nél, ha ígéretet tesz arra, hogy elvégzi a tanfolyamot. Egy minimum vizsgát kell tenni az újonnan felvett dolgozóknak. A másik út pedig az, hogy valaki elõbb elvégzi valahol a mentõápolóit, és utána jelentkezik – hívta fel a figyelmet Talabér János egészségügyi jogász.

A szakszervezeti vezetõ nem érti, hogy Gyõrfi Pál, az Országos Mentõszolgálat (OMSZ) szóvivõje miért nyilatkozta azt az MTI-nek, hogy úgy állítják össze a mentõautók személyzetét, hogy legalább egy egészségügyi képzettségû ember legyen közöttük, ugyanis szerinte ez egyáltalán nincs így. A szóvivõ másik kijelentésével – miszerint a mentõápolók elvégeznek egy egyhónapos tanfolyamot, mikor munkába állnak – is vitatkozna Toma Lajos, hiszen ez valójában egy olyan betanulási folyamat, amelyhez hasonlón minden munkahelyen részt kell venni az új dolgozóknak, és nem egészségügyi képzés – közölte az fn.hu-val.

Az OMSZ honlapján azt olvashatjuk, hogy mentõápolónak az jelentkezhet, akinek van érettségi bizonyítványa, és vállalja, hogy öt éven belül megszerzi a mentõápolói szakképesítést. Szerveznek egy kétéves mentõápoló-képzést is, ennek az ára 25 ezer forintba kerül tanévenként, plusz a vizsga díját is a dolgozóknak kell kifizetniük, a szabadidejükben kell tanfolyamra járniuk. Munkaidõ-kedvezményt ugyan kapnak, de ha nem dolgoznak, akkor elesnek a mûszakpótlékoktól, így kevesebb pénzt keresnek egy hónapban. Ilyen alacsony fizetés mellett egy családfenntartó ezt nem engedheti meg magának – tette hozzá a szakszervezeti vezetõ.

Toma Lajos felhívta a figyelmet: a mentõápolóként dolgozó, ám szakképzettséget nem szerzett emberek egy része valószínûleg nem is tudja, hogy tanulnia kellene.

Mit csinál egy mentõápoló?

A mentõápolók a mentési és ápolási feladatokat általában 2 mûszakban végzik 12 órás bontásban. Emellett elõfordulhat 24 órás ügyelet is – írja az e-pálya honlap a szakmabemutató cikkében. A munka beosztást az állomásvezetõ szabja meg de, elõzetes egyeztetéssel ezt rugalmasan lehet alakítani. A túlóra fizetett de nem jellemzõ.

Mentõápoló feladataihoz tartoznak az önálló elsõsegélynyújtás, életmentés és stabilizálás, szakápolás, közremûködés a katasztrófahelyzetek elhárításában, illetve a betegszállításban. Továbbá feladataihoz tartozik az ápolási tervkészítés a betegrõl, kapcsolattartás a hozzátartozókkal, asszisztálás az orvosnak kezeléseknél, vizsgálatoknál. Fontos munkavállalói tulajdonságok közé tartozik a csapatban való dolgozás készsége, a felelõsségteljes bánásmód a betegekkel, megbízhatóság, kapcsolatteremtõ készség, lélekjelenlét, lelkiismeretesség. A mentõápolói pozíció betöltéséhez középfokú ápolási szakképzést kell elvégezni, amelynek idõtartama két év.

A szakma iránti keresletet elsõsorban az egészségügyi állomány csökkentése befolyásolja. A létszámcsökkentés ellenére néhány éven belül mentõápolói hiány keletkezhet. A magas felelõsség és az alacsony bérezés miatt utánpótláshiány lesz tapasztalható – jelezte a pályaválasztási portál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik