Pénzügy

Többen dolgoznak, mint egy éve

A munkanélküliségi ráta 10,8 százalék volt a május-júliusi idõszakban, nem változott a megelõzõ három hónaphoz, azaz a második negyedévhez képest, és csökkent az egy évvel korábbi 11 százalékhoz viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfõn.

A munkanélküliek száma lényegében megegyezett (négyezer fõvel volt kevesebb) az egy évvel korábbival, 463 ezer fõ volt 2011. május-júliusban. A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma a vizsgált idõszakban 3 millió 832 ezer fõ volt, azaz 43 ezer fõvel (1,1 százalékkal) több volt, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Május-júliusban a 15-64 évesek 62,9 százaléka, azaz 4 millió 263 ezer fõ jelent meg (foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként) a munkaerõpiacon, 39 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ebbõl a létszámtöbbletbõl négyezerrel csökkent a munkanélküliek és 43 ezerrel, 3 millió 800 ezer fõre nõtt a foglalkoztatottak száma, amivel a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal 56,1 százalékra javult.

A második negyedév átlagához képest 23 ezerrel nõtt a foglalkoztatottak száma és mindössze 2,5 ezerrel lettek többen a munkanélküliek. Az elsõ negyedévvel összevetve pedig a 99 ezerrel többen találtak munkát a május-júliusi idõszakban, és 27 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, aminek eredõjeként 1,4 százalékkal javult a foglalkoztatási arány és a 11,7 százalékos csúcsról 0,8 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta.

Közel egy éve nõ a foglalkoztatottak száma – elemezte a KSH legfrissebb adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium. Május és július között is dinamikus volt a növekedés: a 15-74 éves korosztályban 43 ezer fõvel, 3 789 400 fõrõl 3 832 100 fõre nõtt egy év alatt a foglalkoztatottak száma. A növekedés rátája a 2008-as válság óta a legmagasabb, 1,1 százaléknak felel meg. A 15-64 évesek körében hasonló mértékben, 42 900 fõvel (1,1 százalékkal) 3 757 300 fõrõl 3 800 200 fõre emelkedett a foglalkoztatásban lévõk száma tavalyhoz képest, így a foglalkoztatottsági ráta 56,1 százalékra nõtt.
A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon, 2008. július-2011. július (MTI)

A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon, 2008. július-2011. július (MTI)


A KSH legfrissebb munkaerõ-piaci statisztikája alapján 2011. május-júliusi idõszakában tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának elõzõ év azonos idõszakához viszonyított dinamikus emelkedése. A 15-74 év közötti korosztály esetében a foglalkoztatottak száma a 2010. május-júliusi idõszakhoz képest 43 ezer fõvel emelkedett, amely a korcsoport foglalkoztatási rátáját az elõzõ év azonos idõszakában mért 49,3-rõl 49,9 százalékra növelte. A férfiak foglalkoztatási aránya a 25-54 éves korúak esetében mutatja a legmagasabb értéket (88,7 százalék) míg a nõk esetében ugyanez az érték 74,3 százalék.

Elemzõk szerint nõhet a munkanélküliség

Barta György, a CIB Bank vezetõ elemzõje az MTI megkeresésére úgy vélekedett, az adatoknak nagyon örülni nem lehet, a munkanélküliségi ráta stagnálása azt jelenti: nem volt javulás. Az átlagos munkakeresési idõ még mindig nagyon hosszú – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ez arra utal, hogy még mindig nagyon “laza” a munkaerõpiac, azaz nagyon nehéz állást találni.

Nincs érdemi munkaerõ-piaci “feszülés” – hangsúlyozta Barta. Szerinte a javulás elhúzódó lesz. Egy biztató részlet van csupán az adatok között, az, hogy tovább nõtt a foglalkoztatottság, amely abból származott, hogy a gazdaságilag aktívak száma tovább emelkedett – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ez üdvözlendõ. Elõrejelzése szerint idén még nem lesz érdemi javulás a munkaerõpiacon, az állástalanok aránya az év végén is 10,8 százalék lehet, ahogy tavaly is. Kiemelte: 2012-ben fõként a közmunkaprogramoknak köszönhetõen lehet kisebb javulás, ennek azonban lesznek költségvetési hatásai. Úgy vélekedett, a kormányhoz közel álló közgazdászok is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a kormány által kitûzött, lefelé revideált munkaerõ-piaci célok sem teljesíthetõek.

Kockázatot jelent, hogy sok rokkant nyugdíjast igyekszik a kabinet visszavezetni a munkaerõpiacra – tette hozzá a CIB elemzõje azzal, hogy az e csoportba tartozók alkalmazhatósága nem túl jó, így jelentõs részüket munkanélküliként regisztrálják majd. Kiemelte még, hogy az év elején meglépett adócsökkentésnek, amelytõl a kormány azt is reméltek, hogy meghozza némileg a vállalatok foglalkoztatási kedvét, nem volt érdemi munkaerõ-piaci hatása.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzõje arra hívta fel a figyelmet, hogy az elemzõi várakozásoknál magasabb, 10,8 százalék maradt a munkanélküliségi ráta május-július között, azonban kissé mérséklõdött az egy évvel korábbi 11 százalékról. A vártnál magasabb munkanélküliségi ráta mögött az aktivitási ráta növekedése áll, ami önmagában kedvezõ is, feltehetõen a megszigorított nyugdíjba vonulási feltételeket tükrözi, de szerepe lehetett a frissen végzettek megjelenésének is.

A foglalkoztatottak száma a vártnál gyorsabban, 23,3 ezer fõvel emelkedett az április-júniusi átlaghoz képest, míg 42,7 ezerrel nõtt az egy évvel korábbihoz képest, ami feltehetõen nagyobb részt a közmunkaprogramok felfutásának köszönhetõ – húzta alá. A munkanélküliek száma ugyanakkor 2,5 ezerrel nõtt az elõzõ háromhavi periódushoz képest, míg 4 ezerrel csökkent az egy évvel ezelõttihez képest – közölte. Suppan prognózisa szerint a következõ hónapokban szezonális hatások és a feldolgozóipar munkaerõ kereslete miatt a foglalkoztatás kissé tovább nõhet, míg a munkanélküliség magas maradhat. A munkanélküliségi ráta a nyár végére 10,4 százalékra csökkenhet, azonban a jövõ év elejére szezonális hatások miatt újra elérheti a 11 százalékot. Az elemzõ idén éves átlagban 10,9 százalékos, jövõre 10,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzõje szerint szépen növekszik a foglalkoztatás az év eleje óta. Ez az adat pozitív fejleményeket mutathat – hívta fel a figyelmet. Szerinte ez a javulás az exportra termelõ ágazatoknak köszönhetõ. Aláhúzta azonban, hogy nincsenek összhangban a második negyedéves növekedési és a munkaerõ-piaci adatok, nõtt a foglalkoztatottság, de nem javult a termelékenység. Szerinte az adatok azt mutathatják, hogy vagy átmeneti hatás miatt volt alacsony a GDP a második negyedévben, vagy alapvetõen lassult a növekedés, és a munkaadók még nem alkalmazkodtak hozzá. Ha az utóbbi az igaz, akkor várhatóan csökkeni fog a foglalkoztatottság – emelte ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik