Pénzügy

Akiknek ijesztő az álláspiac

A megváltozott munkaképességű személyek többsége keres állást, de nem aktív álláskereső. Meg akarnak felelni a munkaerőpiac elvárásainak, hajlandók váltott műszakban dolgozni, de elsősorban részmunkaidőben és távmunkában szeretnének elhelyezkedni, ebből azonban szűk a kínálat – derült ki egy felmérésből.

A válaszadók 97 százaléka keresett már állást, a 15 százalékuk pedig jelenleg is dolgozik. Közel kétharmaduknak alacsony az „önéletrajz-küldési” aktivitása: magas közöttük az inaktívak száma, akik az álláshoz vezető első lépést, az önéletrajz elküldését sem teszik meg (21 százalék), illetve a kevésbé aktívaké, akik 1-5 munkahelyre küldenek (42 százalék). A válaszadók kicsivel több mint kétharmada 1-5 állásinterjún vett részt, míg 15 százalékuk nem vett részt ilyenen eddig – áll a Kelly Services emberi erőforrás megoldásokat kínáló vállalat által 270 résztvevővel, 2011 nyarán készített kutatásban.

Erős a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelés szándéka: a felmérésben résztvevők 63 százaléka hajlandó lenne váltott műszakban dolgozni. Több mint egyharmaduk azonban kizárta az ilyen típusú munkavállalást. Az elutasítás oka lehet az egészségügyi állapot, mivel az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon a magukat váltott műszakra alkalmasnak tartók közül sem felelnek meg sokan. Kiderült az is, hogy a 66 százalékuk részt venne oktatásban, hogy állást találjon.

Miért nem keres állást?

A passzivitás oka lehet, hogy ezeknek a megváltozott munkaképességű személyeknek sokszor hiányosak és negatívak a munkaerő-piaci ismeretei. A felmérés szerint többen szeretnének részmunkaidőben és a távmunkában elhelyezkedni, mint ahány embert a gazdaság „fel tud szippantani”. A válaszadók többsége, 52 százaléka kíván olyan időbeosztásban munkát végezni, ami a munkáltatók részéről kevésbé elfogadott. Természetesen az egészségügyi állapottól is függ az álláskeresők aktivitása, ami az atipikus munkavégzés felé orientálja őket.

A megváltozott munkaképességű személyek alacsony álláskeresési aktivitásának másik okaként a munkaerő-piaci be-, illetve visszailleszkedés nehézségét is szokták említeni. Emellett ezeknek az embereknek az önértékelésük, önbizalmuk erősen megkopott, és ha próbálkoznak is, a kudarcok miatt hamar feladják, meghátrálnak.

Sok esetben a törvényi szabályozás is szerepet játszik az alacsony aktivitásban. A megváltozott munkaképességűek között vannak olyanok, akik ragaszkodnak a kevés, de biztos nyugdíjhoz vagy egyéb járadékhoz, és attól való félelmükben, hogy elveszíthetik, inkább az inaktivitást választják. Almásy Zsuzsa, a Motiváció Alapítvány Munkaerő-piaci Szolgáltatás vezetője szerint gyakran „szándék” szinten megfogalmazódik, hogy kellene valamit dolgozni, de az ezzel járó nehézségektől sokszor megfutamodnak.

Hajas György, a 4M hálózati koordinátora elmondta: gyakori, hogy a nagyarányú túljelentkezés miatt el sem jutnak a személyes interjúig az álláskeresők. Ebben a magasabb életkor és az alacsony iskolázottság is befolyásoló tényező. Jellemző a munkaerőpiacra, hogy a cégek jelentős része hátránynak tekinti a megváltozott munkaképességet, ezért már az első rostán kiesnek.

Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója elmondása szerint az üzleti szféra vállalatai sem készültek még fel megfelelően megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására és főleg beilleszkedésük támogatására. A munkáltatók részéről is nagyfokú az információhiány, a bizonytalanság, a téves elképzelések és általában nem tudják hova fordulhatnak támogatásért. Nem tudják, hol keressék a munkát vállalni hajlandó megváltozott munkaképességűeket, hogyan, milyen módon, milyen munkakörben alkalmazzák őket, milyen feltételeket kell számukra biztosítani, illetve hogyan kell felkészíteni a meglévő dolgozókat.

Hol dolgoznának?

A legtöbben, a válaszadók több mint harmada a szolgáltató szektorban dolgozna, adminisztrációs, irodai munkát 16 százalékuk végezne szívesen, az egyéb szolgáltatások területén pedig az ötödük helyezkedne el. Magas a szakértelmet igénylő könnyű fizikai munkában gondolkodók aránya (29 százalék), és közel a negyedük betanított munkát vállalna. A válaszadók 11 százalékának nincs konkrét elképzelése arról, hogy mit dolgozna, szellemi tevékenységet pedig elenyésző hányaduk, csupán a 2 százalékuk végezne.

Az irodai munkához szükséges informatikai ismeretek és az idegennyelv-tudás azonban a legtöbb esetben hiányzik. A diplomások száma ebben a körben országosan néhány százalékkal alacsonyabb az átlagnál. Ennek két oka van: a fogyatékossággal élő személyek közül kevesen jutnak el egyetemre, főiskolára. A másik ok, hogy a jól képzett, nyelveket beszélő diplomás emberek önállóan is könnyebben tudnak elhelyezkedni, ezért kevesen jelennek meg álláskeresőként például a civil szolgáltatóknál.

Hiánypótló felmérés

A kérdőívek összegyűjtésében a 4M, a Motiváció Alapítvány munkatársai és megváltozott munkaképességű önkéntes segítőink vettek részt. A megváltozott munkaképességű személyek álláskeresési szokásairól a Kelly Services szerint eddig nem készült felmérés. Az eredmények az érintettek számára az álláskeresés hatékonyabbá tételében, a munkaadók számára a megváltozott munkaképességű személyek elérésében, kiválasztásában, a civilszervezetek, a munkaügyi központok, a munkaerő-kölcsönzők számára pedig a szolgáltatásuk bővítésében, fejlesztésében lehetnek hasznosak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik