Pénzügy

Tovább gyúrják a munka törvénykönyvét

A Nemzetgazdasági Minisztérium ígéretet tett arra, hogy az új munka törvénykönyvében megmarad az 55 év felettiek és a kismamák felmondási védelme, és a munkaadó a jövőben sem kérhet terhességi tesztet az álláskeresőktől. A szakszervezetek jogait pedig európai és nemzetközi szabályoknak megfelelően alakítják ki – közölte a szaktárca. A munkavállalók háromoldalú egyeztetést szeretnének.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértői csütörtökön szakmai egyeztetést folytattak azokkal a szakszervezetekkel, amelyek érdemi észrevételt tettek a munka törvénykönyve konzultációs tervezetéhez. A tárgyalás után a tárca megvizsgálja, hogy az érdekképviseletek mely javaslatai építhetők be a tervezetbe.

Maradhat a felmondási védelem

A munka törvénykönyve tervezetébe bekerültek a szociális konzultáción született döntések – közölte az fn.hu-val az NGM. Ennek megfelelően a védett kor intézménye is szerepelni fog a jogszabályban, valamint megerősítik a kismamák munkajogi védelmét. Így tehát a tervezet a jövőben is védelmet biztosít a munkáltatói rendes felmondás lehetőségével szemben mind az 55 évesnél idősebb, azaz védett korban lévő, mind a várandós, a szülési, illetve a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében – ígérte a szaktárca.

A munkavállalói oldallal való egyeztetésen az NGM leszögezte: a munkavállalók személyhez fűződő jogainak védelme nem gyengül, a tervezet törvényi garanciát kíván adni arra, hogy minden ilyen jellegű tevékenység – a jelenlegi gyakorlat helyett – a jövőben szabályozott körülmények között történjen. A személyiségi jogok védelméhez tartozik az is, hogy az álláskeresőt továbbra sem kötelezhetnék például terhességi teszt elkészítésére.

Az NGM ígérete szerint az új mt. nem csökkenti az alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság mértékét, és lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a jövőben is korlátozás nélkül állapíthasson meg életkorhoz kapcsolódó pótszabadságot a munkavállaló javára. Emellett – a korábbi terezettel ellentétben – a nemzetközi és az európai uniós irányelveknek megfelelő szakszervezeti jogokat is biztosítani.

A tervezethez beérkezett, illetve az egyeztetésen elhangzott szakmai javaslatokat a tárca szakértői munkacsoportja elemzi majd – közölte az NGM. Az egyeztetésen a minisztérium részéről többek között Kardkovács Kolos helyettes államtitkár vett részt, a szakszervezetek oldaláról pedig a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés tárgyalt.

A szakszervezetek akár minden nap egyeztetnének

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke az fn.hu-nak elmondta: nem teljesen értették, mi alapján hívta meg a minisztérium az érdekképviseleti szervezeteket. Az egyeztetésen a hat konföderáció és a július végére figyelmeztető sztrájkot hirdető ágazati szakszervezetek képviselői voltak jelen. A munkavállalók azt kérték, hogy a döntéshozók tisztázzák, miért kell átalakítani, újraírni a munka világát szabályozó törvényeket. emellett háromoldalú szakmai egyeztetést kértek. A helyettes államtitkártól azt a választ kapták, hogy ő nem kompetens e kérdésekben, de továbbítja a kérésüket.

A szakszervezeteknek nem sikerült választ kapniuk arra a kérdésükre, hogy mikor ülhetnének le további érdemi tárgyalásokat folyatni a kormány, illetve a munkaadók képviselőivel. Pataky Péter közölte: akár minden nap reggeltől estig hajlandók az egyeztetésre, ők nyitottak, várják a következő tárgyalási napot.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke az MTI-nek elmondta: a szakmai, szakértői javaslatokat csak politikai egyeztetés után lehet részletesen megvitatni, mert addig nem világos, hogy milyen irányok mentén alakítják át a munka világát. A szakszervezetek háromoldalú egyeztetést szeretnének, a munkaadók bevonásával tárgyalnának tovább – fűzte hozzá.

A munkavállalók képviselői a tanácskozáson szóbeli kiegészítéseket tehettek az írásban elküldött véleményükhöz. Kiderült: a minisztérium képviselői még nem dolgozták fel az írásos észrevételeket – olvashatjuk a Liga honlapján. A szakszervezetek egyértelműen elutasították a tervezetet és előzetes, háromoldalú politikai és szakmai egyeztetést követeltek, amelynek alapján elkészülhetne egy tárgyalásra egyáltalán alkalmas javaslat. A tervezetet író jogászok közül ketten voltak jelen, akik megköszönték nekik az alapos munkát.

Ősszel születik meg a törvény

Az NGM egy széleskörű konzultációsorozatot követően kívánja az új munka törvénykönyvét benyújtani a kormánynak. A július 22-én első körben konzultációra bocsátott tervezethez a tárca augusztus 5-éig várta az észrevételeket, a két hét alatt közel 150 érdemi észrevétel érkezett. A konzultációsorozat második szakaszában személyes egyeztetéseket tartanak: csütörtökön a munkavállalók, pénteken a munkaadók érdekvédelmi képviselőit hallgatja meg a szaktárca.

A konzultációsorozat után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés. A törvényjavaslat ezt követően kerül az Országgyűlés elé.

A minisztérium közleményében felhívta a figyelmet: azokat a szakmai javaslatokat, amelyek segítségével az új munka törvénykönyve hozzájárul az egymillió új munkahely megteremtéséhez, az NGM a végleges tervezetbe beépíti.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik