Az új munka törvénykönyve (mt.) tervezete mind az amerikai, mint a szovjet típusú munkajogból merített – hívta fel a figyelmet dr. Kollonay Csilla nemzetközi munkajogász, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora az mt. nőket érintő kérdéseit feszegető szakmai konferencián. Az Egyesült Államokban ugyanis valójában nincs is törvény, amely versenyszférában a munka világát szabályozná, hanem az egyes cégek és a munkavállalók közötti kollektív szerződés alapján működik a gazdaság. Az egykori szovjet modell pedig – főként az állami munkáltatók esetében – alattvalókként kezelte a dolgozókat. A jogász szerint ennek a kettőnek az összegyúrása tűnik ki a kormány terveiből.
A családosok vagy a gyermeket tervezők több szempontból is rosszul járhatnak, ha az mt. ebben a formában lép életbe. Például a tervezetben már nem szerepel az a korábbi tiltás a munkaadók felé, hogy az álláskeresőt nem kötelezhették terhességi teszt elvégzésére.
(A jelenleg hatályos mt. 77. paragrafusában az szerepel: “tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor”. A tervezetből ez a mondat kimaradt, ám az viszont szerepel, hogy csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető a munkavállalótól, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyhez fűződő jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése, illetőleg teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Az viszont kérdéses, hogy egy terhességi tesztre a jövőben ez vonatkozik-e majd. A törvény egy másik passzusa pedig így szól: “az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről, illetve ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.”)
A diszkrimináció tilalma is csak érintőlegesen, és Kolonnay Csilla szerint eléggé zavarosan szerepel a szövegben, ráadásul egy olyan „fenyegetést” is tartalmaz a dokumentum, hogy az esélyegyenlőségi törvényt is át fogják majd alakítani a jövőben.
A nőknek is rosszabb lesz
Öt szakszervezeti konföderáció – az Autonóm Szakszervezeti Szövetség, az Értelmiségi Szakszerve- zeti Tömörülés, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Munkástaná- csok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együtt- működési Fóruma női tagozatai több civilszerve- zettel – Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Régi- ók Nőhálózata Egyesület – együtt tiltakoznak a munka törvénykönyve (mt.) tervezete miatt. A nők képviselői egy nyilatkozatot adtak ki, amelyben tiltakoznak a családokat, gyermeket nevelőket, nőket érő hátrányok miatt.
Annak a terhes nőnek, aki nem tudja ellátni az állapota miatt a korábbi munkáját, olyan munkakörülményeket kell biztosítani, amely nem veszélyezteti az egészségét – ám a bére nem biztos, hogy ebben az esetben is ugyanannyi marad. Az mt. tervezetéből kikerült az is, hogy a gyermek születése után az apáknak öt munkanap szabadság jár – mondta a nemzetközi munkajogász, aki ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban épp arra törekszenek, hogy ezt a szülői szabadságot két hétre emeljék.
A dolgozónak kell bizonyítania az igazát
A felmondási tilalom megszűnése nemcsak a gyesen, gyeden lévő nőket, hanem a várandós anyák elbocsátását is lehetősé teszi. Egy apró, megfogalmazásbeli kiskapu miatt akár a szülés napjával kézhez kaphatja valaki a felmondólevelét. Emellett a szabadságok csökkenése is a családok elleni cselekedet – vélekedett Kolonnay Csilla. A nők szakmai előmenetelét pedig az gátolhatja, hogy az új jogszabály szerint automatikusan „vezetővé” válik az, akinek a fizetése a mindenkori minimálbér hétszerese (azaz jelenleg 546 ezer forint). A jogász úgy véli, hogy ez az összeg nem olyan rettenetesen magas, hogy megérje egy beosztottként dolgozó nőnek, hogy emiatt ne terjedjen ki rá a kollektív szerződés hatálya, vagy épp ne kapjon pénzt a túlóráért – mert „papíron” vezetővé vált.
Az ELTE adjunktusa, dr. Czuglerné dr. Ivány Judit úgy véli, hogy a rendes felmondás indoklási kötelezettsége ugyan nem került ki a tervezetből, ám mégis sokkal egyszerűbb lesz majd elbocsátani valakit.
Munkaügyi per esetén ugyanis nem a munkáltatónak kell majd bebizonyítania azt, hogy tényleg jogos volt a kirúgás, hanem a munkavállalónak azt, hogy nem igaz a munkaadó indoka. Ez újabb teher lesz a dolgozók vállán a jogász szerint. Ráadásul ha a munkavállaló megnyeri a pert, akkor sem lesz lehetősége arra, hogy visszatérjen a munkahelyére – kizárólag akkor, ha diszkriminatív volt a kirúgás vagy szakszervezeti tisztségviselőt bocsátottak el jogellenesen. Az elmaradt bérét sem kapja meg majd ilyen esetben a dolgozó, hanem „kártérítést” ítélhet meg neki a bíróság. Ivány Judit szerint azonban ebben az esetben is a volt alkalmazottnak kell majd bizonyítania, hogy milyen például anyagi kért okozott neki a kirúgás, ami nem biztos, hogy egyszerű lesz.
Mi lehet a „ráutaló magatartás”?
Czuglerné szerint legalább 80-90 olyan pont van a tervezetben, amelyben sérülnek a munkavállalók jogai. Fontosnak tartotta azonban megemlíteni, hogy talált azért 5-6 olyan részt is, ami pozitív. Szerinte nem az új dolgozók felvételét fogja erősíteni az új mt., hanem a meglévő embereket fogják a cégek használni, kihasználni. És hogy miért kell új törvénykönyv? Az szokott lenni az érv, hogy a korábbi jogszabályt a régi, hatalmas ipari üzemekre találták ki, ma viszont a kis- és középvállalkozásoknál dolgozik a legtöbb ember Magyarországon. Iványi Judit úgy vélte: ez nem biztos, hogy teljesen így van, hiszen nem a kis munkáltatók jogászai vettek részt a tervezet elkészítésében.
A személyiségi jogok védelme is igen aggályos, hiszen a munkaadó a dolgozó beleegyezése nélkül odaadhatja majd egy másik cégnek az alkalmazott adatait, és ahhoz sem kell a jövőben engedélyt kérnie, hogy a „technika vívmányai” segítségével megfigyelje a munkahelyen. Sok vitát vizionál amiatt is, hogy a szerződéseket „ráutaló magatartással” is meg lehetne kötni.
