A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) két projektjén keresztül 4 évig 60 milliárd forintot biztosít a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek számító ötven év felettiek, a képzetlenek, illetve a kismamák foglalkoztatására – ismertette Czomba Sándor államtitkár a kormány múlt heti döntését.
Az államtitkár elmondta: a projekt támogatja az alacsony iskolai végzettségűek, az elavult szakképzettséggel rendelkezők, a pályakezdők, a gyesről vagy gyedről visszatérők, a bérpótló juttatásban részesülők, a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, valamint az ötven év felettiek foglalkoztatását.
Az idősebb munkavállalók csoportjára kiemelt figyelmet fordít a kormány, mivel ez a korosztály a regisztrált álláskeresők több mint ötödét adja – írta az MTI. Az ő foglalkoztatásukra 17 milliárd forintot különítenek el a TÁMOP-projektből, így több mint 17 ezren kaphatnak munkát ebből a csoportból.
Volt már hasonló
A Start Extra program az ötvenedik életévüket betöltött, tartósan állást keresőket, a képzetleneket segítette. Annak a munkáltatónak, aki egy ilyen kártyával rendelkező munkavállalót alkalmazott, az első évben nem kellett fizetnie a munkaadói és a tb-járulékot, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást. A második évben a bruttó kereset 15 százalékát fizette járulékként, a tételes egészségügyi hozzájárulást azonban továbbra is elengedte neki az állam.
Az ötven év feletti álláskeresők egy éven keresztüli foglalkoztatását a tárca úgy támogatja, hogy az első négy hónapban a munkabérre és járulékaira 100 százalékos támogatást fizet, a második négy hónapban legfeljebb 50 százalékos támogatást ad ugyanerre, az utolsó négy hónapban pedig járuléktámogatást biztosít. Az első két szakaszban maximum a minimálbér kétszerese és annak járulékai erejéig adható a támogatás, míg az utolsó négy hónapban a minimálbér kétszeresére számolt járulék a maximális támogatási összeg.
Czomba Sándor hozzáfűzte: a munkaügyi központoknál igényelhető támogatást egy évnél kevesebb időre is igénybe lehet venni, ekkor ennek megfelelően arányosítják a három szakaszos támogatást. Ha ezzel a támogatással alkalmaz a munkáltató 50 év feletti munkaerőt, akkor egy év alatt több mint egy millió forinttal csökkenhetnek a munkaadói terhek.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a programba körülbelül 70 ezer, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű embert szeretnének bevonni. Czomba Sándor hangsúlyozta: a korábbi támogatásokhoz képest a tárca nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az önfoglalkoztatóvá és a vállalkozóvá válás támogatására.
A bértámogatás mellett a résztvevők felének – körülbelül 35 ezer embernek – képzést is adnak, ezzel is növelve a későbbi elhelyezkedési esélyeket. A foglalkoztatás ideje alatt ezenkívül mentor is segíti a munkavállalókat. Olyan képzéseket szerveznek, amelyekre valós munkaerő-piaci igény van, vagy konkrét beruházásokhoz – például az Audi győri beruházásához – kapcsolódnak – jelezte az államtitkár. Az államtitkár szerint a projekt keretében legalább 20 ezer munkavállaló kerülhet tartósan vissza a munkaerő-piacra, vagyis a projekt befejezését követő fél év után is alkalmazásban lesz. A programba legalább 11 800 romát is bevonnak – fűzte hozzá Czomba Sándor.
Több idős munkanélküli lehet
A kormány terveiben szerepel, hogy azok, akiket alkalmasnak találnak a munkavégzésre, elveszítik a rokkantnyugdíjukat. Emiatt növekedhet a munkanélküliség ráta. A rokkantnyugdíjasok több mint 80 százaléka 50 év fölötti. Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság 2010-es statisztikája szerint a legnépesebb korcsoport az 1950-1954 között születetteké a rokkantnyugdíjasok között: 155 ezernél is többen vannak.
A tervek szerint az év második felében kezdődhet el a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, ami körülbelül 220 ezer embert érintene, akiknek – a becslések alapján – akár a fele is visszatérhetne a munka világába – közölte Nagy Anna kormányszóvivő még májusban.
A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatára és a munkaerőpiacra való visszatérésükre vonatkozó új kormány-előterjesztés minisztériumok közötti egyeztetése még nem fejeződött be. Annyit azonban már megtudott a Világgazdaság, hogy az új koncepció szerint jelentősen csökkenne a támogatási rendszerrel járó adminisztráció, a meglévő igazgatási szolgáltatási elemek integrációjával az egyablakos szisztéma kialakítására törekednének a tervezet megalkotói. A cél az lenne, hogy lehetőleg minél több megváltozott munkaképességű helyezkedjen el az őket foglalkoztató intézmények helyett a nyílt munkaerőpiacon, ép kollégákkal együtt dolgozva.
„A magyar munkaerőpiacon 50 év felett szinte lehetetlen elhelyezkedni annak, aki bármely okból elveszítette munkahelyét” – olvasható az Időskori sokszínűség a munkaerőpiacon című GKI-tanulmányban (kutatásvezető: Adler Judit). A kutatás egyik felmérése szerint a munkaadók 61 százaléka hatéves szakmai gyakorlattal rendelkező munkatársat venne fel a legszívesebben, 24 százaléka a tanulmányaikat éppen befejező személyre szavazna, s 25 éves szakmai gyakorlattal rendelkezőt csak a 15 százalékuk választana. A rokkantnyugdíjba vonulás menekülési útvonal az idősödő munkavállalók számára a munkanélküliség elől – állapítja meg a tanulmány.
Előítélet él a munkaadókban
Ha valaki már elmúlt 45-50 éves, akkor nagyon nagy hátránnyal indul a munkakeresésben – mondta az fn.hu-nak korábban Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég vezetője. A korábbi években ezt nem tapasztalta, most azonban több forrásból is hallotta, hogy a munkaadóknak fenntartásaik vannak az idősebb álláskeresőkkel, egyre terjed az előítélet, hogy ezek az emberek már nem elég rugalmasak, nem tudnak változni, alkalmazkodni. Még akkor is ez a vélemény róluk, ha az illető szakmai múltja, készségei miatt tökéletes lenne a munkára. A karriertanácsadó arra lett figyelmes, hogy sokszor ezek az emberek már az előtt feladják a munkakeresést, még mielőtt elkezdenék. Azt hangoztatják, hogy nekik a koruk miatt úgysem sikerül újra elhelyezkedniük.
Az Európai Unióban a megkérdezettek összesen 64 százaléka számít arra, hogy a gazdasági válság miatt nőni fog a munkaerőpiacon az életkor alapján történő diszkrimináció – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) munkahelyi esélyegyenlőségről szóló jelentéséből.
Egy másik felmérés is hasonló eredményre jutott. A leginkább a koruk miatt érezték úgy a munkavállalók, hogy diszkriminálják őket – állapította meg a TÁRKI kutatása is. A több mint nyolcezer munkavállalót megkérdező felmérés során 5 kérdésben – életkor, etnikai hovatartozás, nem, egészségi állapot és családi állapot – vizsgálták a hátrányos megkülönböztetést. Az életkor miatt érzett diszkrimináció a legfiatalabbak és legidősebbek körében a legjellemzőbb. A válaszadók 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az életkora miatt érte hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a munkaadókat kérdezte arról, hogy szerintük mi a 45 éven felüliek alkalmazásának a gátja. Az idősebbek a munkáltatók szerint nehezebben sajátítják el az új munkamódszereket, illetve kevésbé járatosak a számítógép használatában. Ugyanakkor pozitívumként értékelték a jelentős szakmai tapasztalatukat, a lojalitást és a terhelhetőséget.
