Természetesen megvizsgáljuk, lehetségesek-e a foglalkoztatás területén egyszerűsítések – válaszolta Cséfalvay Zoltán stratégiai államtitkár az fn.hu kérdésére csütörtökön a „Konzultáció az adminisztrációs tehercsökkentésről” nyitó rendezvényén.
Az államtitkár bejelentette: az első, 105 milliárd forintos bürokráciacsökkentő csomag után egy második, a cégeknek 400 milliárd forintos megtakarítást jelentő csomagot terveznek, s a munkában igényt tartanak a munkaadói szervezetek javaslataira.
Az első csomag – az adminisztrációs terhek csökkentése mellett – olyan, munkavállalókat is érintő elemeket is tartalmazott, mint például a pótlékok csökkentése, az elbocsátások olcsóbbá és egyszerűbbé tétele, a fizetett szabadságnapok apasztása, vagy hogy a túlmunkát nem lesz kötelező kifizetni, kiadható szabadidőben is.
Így jár jobban a dolgozó?
Az fn.hu ezért először azt kérdezte az államtitkártól, lesznek-e újabb, a munkavállalókra nézve hátrányos intézkedések az újabb csomagban, de az államtitkár szerint ilyenek nem voltak az első csomagban sem. Abban valójában a foglalkoztatás növelő intézkedések vannak, a foglalkoztatás emelkedése pedig előnyös a munkavállalóknak. Az a baj a szakszervezetekkel – fejtegette Cséfalvay – hogy főként azokat képviselik, akik már bent dolgoznak a munkahelyeken. A kormány intézkedései viszont a munkaerőpiacra történő bejutást könnyítik meg – magyarázta az államtitkár. Lapunk ezért átfogalmazta a kérdést, amelyre végül a fenti (lehetségesek-e a foglalkoztatás területén egyszerűsítések) választ kaptuk.
A rendezvényen fölszólalt az AmCham (az amerikai kereskedelmi kamara) képviselője is, aki elárulta, hogy máris 70 javaslatot tudnak átnyújtani a kormánynak, köztük a munka törvényvére vonatkozókat is. A brit kereskedelmi kamara képviselője kapva az alkalmon fölvetette, hogy a munka törvénykönyvével kapcsolatban már folyt munka, együtt dolgoztak az AmCham-mel, a korábban kimunkált javaslatokat is be lehetne csatornázni.
Járulékcsökkentés helyett
Elképzelhető, hogy tovább romlik a helyzet, és újabb, a munkavállalókra nézve hátrányos elképzelések kerülnek elő – mondta az fn.hu-nak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke (a szakszervezeteket egyébként nem hívták meg a konzultációra).
A kormány nem tud mit adni a vállalkozóknak, járulékcsökkentésre nincs pénz, így azután ad olyat, ami nem kerül pénzbe – mondta Pataky. Jó, ha egyszerűbben lehet építési engedélyhez jutni, de az a baj, hogy az első bürokráciacsökkentő csomagban nemcsak adminisztrációs költséget csökkentő tételek vannak, hanem bércsökkentők is.
Pataky szerint marhaság, hogy a szakszervezetek csak a már dolgozók érdekeit képviselik. A szakszervezeti vezető rámutatott arra, hogy például a fizetett szabadság csökkentése nyilvánvalóan a foglalkoztatást csökkenti, nem pedig emeli, hiszen kevesebb dolgozóra lesz. szükség.
Szó nincs arról, hogy a kormány tervei emelnék a foglalkoztatást, egyszerűen csak kevesebbet kell a már foglalkoztatottaknak fizetni – mondta az MSZOSZ elnöke. Érvényesül egy rossz tendencia, hogy kivételes, egyedi intézkedések általános szabályokká válnak. Az Audi nyomására született korábban egy törvény, amely ideiglenesen lehetővé tette a 44 órás munkahetet, ha korábban a válság miatt nem tudtak heti 40 órányi munkát adni. Most ezt a szabályt akarják véglegesíteni – fűzte hozzá a szakszervezeti vezető.
