Pénzügy

Munkahelyet teremt a bürokráciacsökkentés?

A munkavállalók és a munkaadók eltérően ítélik meg a bürokráciacsökkentő csomag várható hatásait és eredményeit. Abban viszont egyetértenek, hogy a tervezett lépések egy részén finomítani kellene azok bevezetése előtt – derült ki egy vitaműsorból.

„Alapvetően nem értünk egyet vele” – így reagált Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár egyik, napokban tett kijelentésére, mely szerint a leadott teljesítményhez képest túlzott védelemben részesült eddig a munka világa Magyarországon.

„Az általunk ismert adatok szerint, európai összehasonlításban a magyar munkavállalók, illetve a magyar gazdaság egy munkaórára vetített teljesítménye lényegesen közelebb van az európai huszonhetek átlagához, mint a béreik vagy a védettségük” – szögezte le Pataky a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában. Az elnök a magyar munkamorálban sem látott különösebb kivetnivalót, mondván: ha egy magyar munkavállaló bárhol Európában munkát kap, megállja a helyét.

Teremt vagy nem teremt munkahelyeket?

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a hosszabb próbaidő, az egyszerűbb elbocsátás, az egyes vállalkozások esetében lehetővé teendő öt és fél napos munkahét avagy a napi 12 órás munkavégzés nem lényegi elemei a kormány bürokráciacsökkentő csomagjának. „Ezek költségcsökkentő lépések, amelyek valóban enyhítik a vállalkozások terheit. De ami igazán fontos – és amit a csomag címe is sugall –, az a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése; ami az adóbevallásokat, a különböző adatszolgáltatásokat, a kormányzati szervekkel való kapcsolattartást jelenti. Ez az, ami a versenyképesség szempontjából fontos és sokat hozhat” – mondta a munkaadók képviselője.

A csomag kommunikációjával baj van – mondta Pataky Péter, aki szerint az adminisztrációs terhek csökkentése csökkenti ugyan a költségeket és könnyíti a vállalkozások működését – de munkahelyeket önmagában nem teremt. „Munkahelyeket az teremtene, ha több piac és nagyobb kapacitásigény lenne; ha több árura és szolgáltatásra lenne szükség a vállalkozásoktól” – szögezte le az MSZOSZ elnöke.

Rolek Ferenc másként látta és arra hívta fel a figyelmet, hogy a bürokráciacsökkentő csomag – a kormány kommunikációja szerint is – egy többlépcsős folyamat első állomása. „Ha itt valóban több százmilliárdos megtakarítás, illetve folyamategyszerűsítés történik, akkor versenyképesebbé válnak a magyar vállalkozások. Ez a versenyképesség-javulás teremt új üzleti lehetőségeket és új munkahelyeket” – vázolta. Akár egy-két éven belül is érezhető lesz a javulás, attól is függően természetesen, hogy az egyes elemeket mikor vezeti be a kormányzat – tette hozzá.

Az MSZOSZ egyeztetéseket szeretne

A tervek megvalósításához törvényeket is kell módosítani, főleg a munkajogi viszonyokat érintő változtatások kapcsán – emlékeztetett Pataky Péter. Az MSZOSZ komoly előzetes egyeztetésre számít a kormányzat részéről. „Nagyon bízom benne, hogy az itt ötletként felvetett néhány módosítás nem is valósul így meg, mert nem ésszerű, és csak a munkavállalók kiszolgáltatottságát növeli, nincs valódi munkahelynövelő hatása” – érvelt az elnök. A szakszervezeti vezető kijelentette: bármilyen furcsán hangzik is, a munkaidő rövidülésének lenne munkahelyteremtő hatása – ugyanahhoz a teljesítményhez több ember kellene ugyanis. Ebben viszont nem érdekeltek a vállalkozók – tette hozzá.

Rolek Ferenc viszont úgy látja: lehet, hogy rövid távon kevesebbet kapnak a csomag nyomán a munkavállalók. De hosszú távon biztosan lesznek belőle új munkahelyek, ebből pedig a munkavállalók is nyerhetnek. Megismételte: a csomag csökkenti a vállalkozások adminisztrációját és némileg a költségeiket is. Ezzel együtt is azt gondolja, hogy a csomag jó néhány tervezett intézkedését finomítani kell.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik