Pénzügy

8 tény a bérbefagyasztásról

admin
admin

2011. 04. 22. 13:35

Van bérbefagyasztás a közszférában vagy nincs – ez itt a kérdés.

Lapunk némi vitába keveredett a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A vita egyik kulcsfontosságú eleme, hogy van-e idén egyáltalán bérbefagyasztás a közszférában.
Szerintünk van, a minisztérium szerint nincs. Nem szeretnénk a vitát folytatni, mindössze megosztunk néhány tényt, amelyek megkönnyítik olvasóinknak, hogy kialakíthassák a kérdésről a saját álláspontjukat. (A minisztérium reagálása, és a reakciót kiváltó cikk itt olvasható.)

1. 2008 óta nem változott a közszférában a bértábla, illetve az illetményalap (ezekből számítják a béreket a közszférában).

2. 2011-ben megszűnt a közszférában az a bérkompenzáció, amely az elvett 13. havi bért volt hivatott pótolni (évi bruttó 98 ezer forint). Ezt két részletben, januárban és márciusban kapták meg egységesen a havi bruttó 340 ezer forintnál nem többet keresők.

3. A közszférában 2011-ben nyújtott bérkompenzáció azoknak egészíti ki a bérét, akiknek az adóváltozások miatt csökkent volna a nettó bérük. Az idei kompenzáció a tavaly adott bruttó 98 ezer forintot nem pótolja.

4. Az „illetményautomatizmus” miatt változatlan bértábla mellett is nőhet azok bére, akik a szolgálati éveik sokasodása miatt kedvezőbb besorolásba kerülnek.

5. Az adóváltozások miatt 2011-ben változatlan bruttó bérek mellett nőtt a nettójuk a viszonylag magas (kb. bruttó 300 ezer forint bruttótól) jövedelműeknek, illetve azoknak, akik családi kedvezményt tudtak érvényesíteni.

6. Idén januárban 12,5 százalékkal esett vissza a közszférában a bruttó átlagkereset a tavaly januárihoz képest a KSH adatai szerint (idén már nincs 13. havi bérkompenzáció)

7. Idén februárban 4,6 százalékkal emelkedett a közszférában a bruttó átlagkereset a tavaly februárihoz képest.

8. A KSH adatainak értékelésekor figyelembe kell venni az összetétel változását is. Különösképpen azt, hogy tavaly a teljes munkaidős, alacsony bérű közfoglalkoztatottak lehúzták az átlagbért. Idén viszont már jóval több a részmunkaidős közfoglalkoztatott, mint tavaly, az ő bérük így már nem csökkenti az átlagot. (A KSH módszertanáról itt olvashat.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Brüsszel, 2013. március 14.
Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke (b) és Angela Merkel német kancellár beszélget az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozójának első napján Brüsszelben 2013. március 14-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.