A járulékos költségekre vonatkozó számítások egyértelműen továbbra is azt mutatják, hogy a cafetéria a kompenzációs rendszerek költséghatékony „kivét”-et biztosító eszköze. Ennek ellenére a Nexon statisztikája azt mutatja, hogy 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos cafetériakeret összege, átlag 276 842 forintra, így éppen hogy meghaladja a 2009-es adatot. A csökkenés oka vélhetően a koncentráltabb költségerőforrás gazdálkodás. Több esetben is megfigyelhető az év közbeni cafeteria keretcsökkentés, ahol a munkáltató a munkaerő megtartása mellett döntve, inkább a könnyebben alakítható béren kívüli juttatási keret csökkentése mellett döntött.
Mik a legnépszerűbbek?
Az 5 legnépszerűbb cafetériaelem – az étkezési utalvány, üdülési csekk, egészségpénztár, helyi bérlet, nyugdíjpénztár – együtt a keret 87,8 százalékát teszik ki. Ezek mellett szól a minimális adminisztrációs igény, illetve a felhasználás napi, életvitelhez köthető praktikuma. Töretlenül második helyen áll az üdülési csekk, ráadásul a SZÉP kártyával – ami várhatóan 2011 második félévétől vehető igénybe – munkavállalónként további éves 300 ezer forint keretösszeg lesz elszámolható az üdüléssel, pihenéssel összefüggésben, továbbá az éttermi vendéglátással, fürdőszolgáltatással, különböző egészségmegőrző, illetve -helyreállító szolgáltatással kapcsolatban. Érdekesség, hogy a kártyával a korábban a kultúra utalvánnyal igénybe vehető lehetőségek is fizethetők lesznek (páldául színházjegy, múzeumi belépők stb.).
A 2010. november 16-án elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradtak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek a szuperbruttóra vetítve, ami a gyakorlatban 19,04-os költségszorzót jelent. (Tavaly a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt.) Továbbra is adómentesen elszámolható a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, – ami kikerült az adóterhet nem viselő járandósági körből,- a védőoltás, ill. évi 50 ezer forintig a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet költsége. Ennek ellenére ezeket a cafetéria elemeket igen csekély mértékben veszik igénybe a munkavállalók, az átlagkereten belül 0,2-0,3 százalék a megoszlásuk.
Eltűnt a kultúra- és az ajándékutalvány
Az étkezési utalvány választási arányát tovább növelte (31,7 százalék), hogy meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet használni. A kedvezményes adóelszámolási limit maradt a havi 18 ezer forint, azaz 216 ezer forint éves szinten. Ha az adóvonzattal is kalkulálunk, az éves bruttó felhasználási érték étkezési utalvány esetén közel 260 ezer forint. Tehát, ha egy munkavállaló a teljes étkezési keretfelhasználás mellet dönt, akkor alig több mint 12 ezer forintja marad még átlagosan a további elemek finanszírozására.
A magas adókulcsok miatt a kultúra- és az ajándékutalvány választása gyakorlatilag eltűnt, bár egyre többen fontolgatják a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások alkalmazását is, tekintettel a csoportba tartozó elemek elszámolásával összefüggő költségcsökkentésre. Ilyen juttatás a csekély értékű ajándék – a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész esetén –, amikor is a kifizető a szolgáltatás értékének 1,19-szorosa után a 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t fizet. Fontos kiemelni, hogy a kultúra utalvány 2011-től már nem tartozik ebbe az elszámolási körbe.
A nyugdíjpénztári befizetések aránya évről évre 3 százalékkal csökken, de még így is az 5. legnépszerűbb elemnek számít. Ha a felhasználást a cafetéria költségkerete nem korlátozná, hosszútávon az önkéntes pénztári befizetések lennének azok a kompenzációs eszközök, amelyek jelentősen javítanának akár a prevenciós szolgáltatások igénybevételével a munkavállalói kör egészségi állapotán (egészségpénztári hozzájárulások), illetve a nyugdíjpénztári befizetések támogatásával a nyugdíjba vonuláskor az állami nyugdíj kiegészítéseként igényelhető nyugdíjjáradék összegén.
