Igyekszik eloszlatni a munkavállalási korlátozások eltörlésével szemben táplált félelmeket az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) és a munkaügyi hivatal (Arbeitsmarktservice Österreich – AMS). „Az új munkavállalók érkezése nem lesz jelentős hatással a munkaerőpiacra, ugyanakkor gazdasági előnyök származnak belőle” – hangsúlyozta Christoph Leitl kamarai elnök és Johannes Kopf, az AMS igazgatóságának tagja. Ausztria „több mint jól” felkészült a nyitásra. A korlátozások fokozatos megszüntetése miatt „aki jönni akart, az már itt van” – fogalmazott Leitl.
A tipikus külföldi munkavállaló: a magyar szakács
Az AMS 2010. év végi adatai szerint Burgenlandban a 13 ezer engedéllyel foglalkoztatott külföldiből 8700 volt magyar állampolgár. Az összes foglalkoztatott létszáma 93 ezer körül volt akkor a tartományban. Egész Ausztria területére 2011 márciusáig a hiányszakmákban 17 ezer munkavállalási engedélyt állítottak ki, több mint a felét magyar állampolgároknak, és ugyancsak felét szakácsok részére. „Az új tagállamokból érkező tipikus munkavállaló tehát a magyar szakács volt” – mondta Kopf a távirati irodának.
Az AMS várakozásai szerint a május elseje után érkező új munkavállalók többsége az alacsony és a közepes képzettségűek közül kerül ki. A többség nem telepszik le Ausztriában, hanem ingázni fog a határon át, hogy a magasabb ausztriai kereseteket a lakóhelye szerinti ország ausztriainál alacsonyabb megélhetési költségeivel együtt használhassa ki. Az elemzések szerint Magyarországról érkeznek majd a legtöbben. Ausztrián belül Bécsben, valamint Alsó-Ausztria, Burgenland és Stájerország tartományokban lehet a legtöbb új kelet-közép-európai munkaerőre számítani.
Ausztriában a cégek több mint fele (58 százalék) legszívesebben magyarokat alkalmazna, őket a szlovák és a szlovén munkavállalók követik. Érdekes módon itt közelít a lakosság és a munkaadók álláspontja: az „átlagemberek” is leginkább a magyarok érkezését fogadnák el (18 százalékuk). Fontos azonban megjegyezni, hogy az „inkább ne jöjjön senki, vagy ha mégis jön valaki, akkor inkább a magyarok jöjjenek” vélekedést lehet kiolvasni a Trenkwalder kutatásából. Utánunk következnek a szlovénok, horvátok, csehek és a szlovákok, majd jóval mögöttük a bolgárok, románok, szerbek, törökök, oroszok és a nem európai államokból érkezők. A németek befogadóbbak: 27 százalékuk jelölte meg a magyarokat, mint szívesen látott népet (a lengyelekkel együtt az élen).
Védenék a helyi dolgozókat
Ausztria saját munkavállalóinak védelmében a 2004-es európai uniós bővítés után korlátozta 8 új tagállam állampolgárainak munkavállalását, és csak fokozatosan oldotta a szigort: például a szezonális munkások, az ingázók és a hiányszakmák képviselői juthattak egyszerűbben munkához.
Nyugati szomszédunknál – csakúgy, mint Németországban – nincs egységes minimálbér, azonban a legalacsonyabb fizetésekről minden évben megállapodnak a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletei, és ezt ágazati kollektív szerződésben, bérmegállapodásban rögzítik. Ezt valamennyi vállalkozásnak kötelező betartania. Az osztrákok emiatt attól tartanak, hogy a kelet-európai (általában a helyieknél kevesebb bérrel is megelégedő) munkavállalók tömeges érkezése miatt bér- és szociális feszültség keletkezhet. A Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) kezdeményezésére 2010 júliusában az Osztrák Munkaügyi Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMASK) egy úgynevezett „anti bér- és szociális dömping elleni törvényjavaslatot” terjesztett be. A törvényt március 31-én elfogadták, így a jövőben a korábbinál szigorúbban ellenőrzik és büntetik, ha a munkaadó nem fizeti meg a dolgozóinak a „minimálbéreket” vagy nem jelenti be őket.
Egy másik terv is született: az osztrák építőipari szakszervezet szeretné, hogy a közpénzből finanszírozott beruházásoknál lehetőleg helyi cégeket válasszanak a megbízók.
Aki nyer és aki nem
Németországnak csakis előnye származik munkaerőpiacának teljes megnyitásából. A korlátázások május elsejei eltörlését nem fenyegetésnek, hanem esélynek kell tekintenie – mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásáért felelős tagja a Berliner Zeitungnak. Úgy vélte: talán okosabb lett volna, ha Németország már korábban feloldja a korlátozásokat. A munkaerőpiacát már korábban megnyitó tagországok példája bizonyítja, hogy az intézkedés semmifajta zavart nem okozott, sőt gazdaságaik profitáltak az új munkaerő beáramlásából.
Az osztrák vállalkozások kétharmada nyereséget remél a nyitástól, a lakosság 71 százaléka viszont úgy véli, hogy ez hátrányos hatással lesz a munkaerőpiacra, és csaknem ugyanennyien tartanak bevándorlóhullámtól – áll a Trenkwalder és az IMAS felmérésében. A megkérdezett vállalatok mintegy 40 százaléka foglalkoztat már kelet-európai munkavállalókat. A felmérés szerint elsősorban a képzettségük és a nyelvtudásuk miatt keresik az „új EU-országok” polgárait, és nem annyira a költségmegtakarítás okán. A felmérés szerint a legnagyobb kereslet az ipari (32,5 százalék) és kereskedelmi (28,9 százalék) szektorban várható, valamint bizonyos irodai vagy technikai területeken (mindkettő 18,4 százalék). Ezen túl jelentős igény mutatkozik a magyar munkaerő iránt az építőiparban is (közel 15 százalék).
Andor László szerint nemcsak azt kell vizsgálni, hogy a fogadó államok gazdaságára milyen hatással lesz a német és az osztrák munkaerő-piaci nyitás, hanem azt is, hogy a 2004-ben csatlakozott tagállamok megsínylik-e a munkások elvándorlását. Problémát okozhat például az, hogy a magasan képzett szakemberek – orvosok, mérnökök – a boldogulás reményében elindulnak külföldre, emiatt a kelet-európai országok olyan munkaerőt veszítenek el, akiknek a kiképzése sok pénzbe került. A biztos szerint az ilyen torzulások ellen az érintett országoknak valamit lépniük kellene: ösztönözni lehetne például a fiatal orvosokat arra, hogy a hazai egészségügyben dolgozzanak. Kényszeríteni azonban nem szabad őket – vélekedett.
15 ezer vagy több százezer munkás indul el?
Hivatalos osztrák becslések szerint a nyolc 2004-ben csatlakozott tagállamból mintegy 15-25 ezer új munkavállaló érkezhet a nyitás után. „Azokon a területeken profitálunk a nyitásból a legtöbbet, ahol nincs megfelelő hazai munkaerő-kínálat, s ilyenből van elég” – mondta Christoph Leitl.
Andor László a Berliner Zeitungnak kijelentette: Németország esetében mintegy 100 ezer új munkaerő bevándorlásával számolnak. Mindez nem okozhat gondot, sőt a szakképzett munkaerő hiánya és a lakosság elöregedése miatt még kívánatos is lehet. Szerinte a korlátozások megszüntetése a német munkaerőpiacon semmilyen torzulást nem fog eredményezni.
Ezzel szemben a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a tervezett teljes piacmegnyitás és a nyugat-európai országok gazdasági helyzetének javulása még több lengyelt csábíthat külföldi munkavégzésre. A becslések szerint május 1-je után még legalább 500 ezren távozhatnak Németországba, ezzel 800 ezerre nőhet az ott dolgozó lengyelek száma.
Teljesen szabaddá vált az EU munkaerőpiaca
Az Európai Unió egyik legfőbb alapelve a szolgáltatásnyújtás és a munkaerő-áramlás szabadsága az EU határain belül. Voltak olyan tagállamok, amelyek az unió 2004-es bővítése után rögtön engedélyezték ezt – mint például az Egyesült Királyság –, de voltak olyanok is, amelyek néhány éves haladékot kértek, mint Franciaország, Olaszország vagy Belgium.
2011. május elsejétől a két utolsó engedélyhez kötött munkaerőpiac, az osztrák és a német is megnyílik Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Észtország, Lettország és Litvánia polgárai előtt. Ekkortól munkavállalási engedély nélkül dolgozhatunk Ausztriában és Németországban, amelyek az EU bővítésekor a maximális, 5+2 éves halasztást kérték a munkaerő-piaci nyitásra.
