Az „Atipikus foglalkoztatási formák támogatása” című konstrukciókat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2011. március 1-jével felfüggesztette.
A miértre az a válasz, hogy túl népszerű volt a pályázat, vagyis a támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló kereteket.
Most értékelik a beérkezett pályázatokat, s ez után fogják megállapítani, hogy a közép-magyarországi régióban rendelkezésre álló 345 millió forint, valamint a többi régióra meghatározott 1995 millió forint lekötésre kerülhet-e a támogatható projektekre.
Új pályázat kiírásáról a beérkezett pályázatok értékelése után fog dönteni az NFÜ. Jelenleg nincs olyan nyitott konstrukció, mely a rugalmas foglalkoztatás bevezetéséhez adna segítséget a cégeknek.
Sőt, a 2009 novemberében nagy hírveréssel elindított rugalmas foglalkoztatási program is áll.
Ködbe veszett terv
A másfél éve indított projekt hivatalos oldalán, a rugalmas.hu-n a legfrissebb hír tavaly áprilisi. A feltüntetett telefonszámok nem élnek, s az e-mailes megkeresésre két hete senki nem válaszolt az fn.hu-nak. A program gazdája, a Foglalkoztatási Hivatal pedig igen szűkszavú válasszal szolgált csak szerkesztőségünknek.
Azt írták, hogy „Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010-es akciótervének felülvizsgálata során a program átalakításra került. A Foglalkoztatási Hivatallal kötött támogatási szerződés módosításának keretében nagyobb hangsúlyt kapnak a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó szolgáltatások.”
Érdeklődtünk, a meghirdetett tervekből (2,5 milliárdból 3000 új munkahely, 150 rugalmas és távmunkában végezhető szakma kifejlesztése) mi valósult meg, de ezekre a kérdésekre egyáltalán nem reagáltak. Mindössze annyit írtak, hogy az átalakított program nemrégen indult. De hogy ezt miből lehet látni, nem derült ki. Arról sem adtak információt, hogy vajon mit takart az a terv, amely szerint nagyobb hangsúlyt kapnának a kkv-k. Persze úgy is értékelhetjük mindezt, hogy dolgoztak az átalakításon, s ez esélyt adhat a folytatásra
Vannak azért sikerek
A Jól-Lét Alapítvány ügyvezetőjének, Keveházi Katalinnak az a tapasztalata (és ezt a rugalmas.hu történetétől függetlenül mondta), hogy számos állami kezdeményezés volt az évek során a családbarát foglalkoztatás népszerűsítésére, de ezeket a különböző állami szervek, intézmények, pályáztatók nem hangolták össze. Így bár szakmailag többé-kevésbé megalapozottak voltak, hatásuk inkább gyengítette egymást.
A Jól-Lét 2002 óta foglalkozik a pályaújrakezdők álláshoz juttatásával, s bár nem nagy szervezet, de sikerek övezik ténykedésüket. Tanácsadásuk ingyenes. Tavaly például kereken 91 kisgyermekes szülő elhelyezkedéséhez nyújtottak közvetlen vagy közvetett segítséget. Fejlesztik utánkövetési rendszerüket, mert arra is kíváncsiak, hogy vajon akiket álláshoz segítettek, azoknak mennyire vált be az új munkahely.
Sikeres kismamaprogram
A Jól-Lét legutóbb az atipikus munkaformák népszerűsítésére kiírt a TÁMOP 2.4.2.- Női Klikk-befogadó munkahely kialakítása az IT-szektorban c. pályázati projektje keretében távmunkára (értékesítési és ügyfélszolgálati feladatok végzésére) képzett ki 30 pályaújrakezdő kisgyermekest, akik lakóhelyük és otthoni feladataik miatt teljes munkaidőben való munkavégzést nem tudnának vállalni, ugyanakkor szeretnének/kénytelenek maguk is hozzájárulni családjuk megélhetéséhez. Közülük 13-an már dolgoznak is, a többiek elhelyezéséhez pedig várják az érdeklődő munkáltatókat. Munkaközvetítői adatbázisukból is tudnak ajánlani a cégeknek atipikus foglalkoztatásra kismamákat. Jelenleg több mint ezer regisztrált álláskeresőt tartanak nyilván. Tavaly év vége óta a munkát kereső kisgyermekesek már online is be tudnak regisztrálni ebbe az adatbázisba.
Még mindig túl bonyolult
Az fn.hu kérdésére, hogy a pályázati rendszer mennyire képes most segíteni az atipikus munkahelyek teremtésében Keveházi Katalin kifejtette: még nem világos, mit tartalmaznak majd az új Széchenyi Terv pályázatai. Jelenleg a Foglalkoztatás Hivatal és a munkaügyi központok honlapját érdemes tanulmányozni, mert ezeken találni még élő támogatásokat. Ilyen például a járuléktámogatás (munkakezdőknek, ötven év felettieknek, munkanélkülieknek).
A pályázatokkal kapcsolatban még azt is megemlítette, változatlanul igen bonyolultak, bürokratikusak, oldani kellene a nehézkességüket. Az is rossz, amikor a szervezetek nagy erőkkel előre készülnek egy-egy pályázatra, aztán mégsem írják ki azokat, vagy betelik a keret, és amiatt leállítják. Ez nem kevés céget tántorít el, olyanokat is, akiknek már vannak pályázati tapasztalataik. Nagyobb beruházásoknál még csak-csak érdemes a pályázatokba energiát fektetni, de a napi működés kismértékű bővítése aránytalanul nagy erőfeszítéseket igényel.
Hol miért népszerű a rugalmas foglalkoztatás?
A legkülönfélébb profilú cégek találják meg az alapítványt. Keveházi Katalin azt vette észre, hogy az egyes élenjáró, jellemzően nagyvállalatoknál egyre rugalmasabb keretek közt, gyakran atipikus munkaformákban foglalkoztatják a visszatérő kisgyermekeset, azonban ritkán biztosítják ugyanezeket a lehetőségeket munkakeresők számára. Ez előnyös a visszatérést tervező kismamáknak, mert biztonságban érezhetik magukat, és a cégeknek is, mert visszakaphatják régi jól bevált dolgozójukat.
A kkv-szektor egész más indíttatásból fordul az atipikus foglalkoztatás felé. Náluk többnyire a bértömeg kigazdálkodása jelent gondot. Ezért gondolják meg, hogy valóban muszáj-e teljes munkaidőben foglalkoztatni az embereiket. Azt is tapasztalják, hogy a nagyobb cégeknél inkább elfogadott vagy elfogadtatható a rugalmas munkaidő. Keveházi Katalin egyébként egyáltalán nem mondaná azt, hogy a kkv-k családbarátabbak lennének, mint a nagyobb cégek. De azért közülük is vannak, akik szívesen élnek a rugalmas foglalkoztatás lehetőségével.
A költséghatékonyságot még kevéssé látják
Mindenféle szempontból nehéz összehozni a munkát keresőket és a foglalkoztatókat. Hiányzik többek között az a szemlélet a cégeknél, ami az atipikus munkaformák költséghatékonyságát is figyelembe venné, a dolgozó és a munkáltató oldaláról is – jegyezte meg. Részmunkaidőnél például fontos, hogy az jó legyen a munkavállalónak is. Hiszen ezért a munkáért alacsonyabb összegű bért kap, s ha például minden nap be kell mennie, az (az utazás költségei miatt) lehet, hogy nem túl vonzó számára, míg esetleg a heti 2-3 napos teljes munkaidő megfelelne.
A másik oldal, hogy a cégek nem igazán szeretik, ha a dolgozó nem minden nap áll a rendelkezésükre. Itt léphet be a munkaidő-megosztás, amikor két dolgozó viszi a heti teljes munkaidős műszakot – vázolt fel egy konkrét helyzetet.
Világszerte a cégek négyötöde kínál időben és helyben rugalmas foglalkoztatást munkavállalóinak a Regus legfrissebb felmérése szerint. Magyarországon ez az arány néhány százalék a különböző formáknál. A KSH legfrissebb jelentése szerint 0,2 százalékkal nőtt a munkanélküliség, február végén 478 ezren voltak állás nélkül.
