Pénzügy

Mik a „legmenőbb” szakmák?

Európa-szerte a tűzoltók iránt a legnagyobb a bizalom, hiszen a válaszadók 93 százaléka nagyon vagy eléggé bízik bennük. Portugália és Oroszország kivételével minden országban 90 százalék fölötti szavazatot kaptak – áll a Reader’s Digest felmérésében, amelyhez 16 országban gyűjtöttek adatokat, és 33 ezernél több kérdőívet elemeztek. Norvégiában van a szakmának a legnagyobb presztízse: ott a kutatásban résztvevők 98 százaléka bízik a tűzoltókban. Belgium, Csehország, Hollandia, Szlovénia és Svédország mellett Magyarországon is a szavazatok 96 százalékát kapták.

A lánglovagok mellett a pilótákban, a gyógyszerészekben, a tanárokban és az ápolónőkben bízunk. A lista utolsó két helyét a futballisták és a politikusok foglalják el. Európában nagyobb az elismertsége az orvosi és a rendőri munkának, mint Magyarországon, mi viszont jobban bízunk a bírókban, a papokban, a meteorológusokban és a pénzügyi tanácsadókban, mint a kontinensátlag. (A teljes listáért kattintson!)

Az év tűzoltója, Rubóczki Zoltán tűzoltó főtörzsőrmester, az önkéntes Ajaki Tűzoltó Egyesület elnöke, a Lánglovagok Egyesület.

A Lánglovagok Egyesület Év Tűzoltója 2010 címének kitüntetettje, Rubóczki Zoltán tűzoltó főtörzsőrmester, az önkéntes Ajaki Tűzoltó Egyesület elnöke.
Fotó: MTI / Balázs Attila.

A tanárok nem érzik a megbecsültséget

A Reader’s Digest kutatása szerint Magyarországon a tanárokban jobban bízik a lakosság, mint az orvosokban vagy az ápolókban (az európai összesített adatokban viszont az egészségügyi dolgozók megelőzik az oktatókat). Ennek ellenére a magyar pedagógusok egyáltalán nem érzik a megbecsültséget – áll az Educatio Nonprofit Kft. által koordinált Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) tanulmánykötetében. A munka presztízsének megítélése a frissdiplomások szubjektív sikerességének része, ezért a DPR adatfelvétele során kitértek arra is, hogy a válaszadók mennyire elégedettek a munkájukkal.

A természettudományi végzettségűek – akik főként tanárként dolgoznak – alapvetően alacsonynak érezték a társadalmi megbecsültségét. A válaszok alapján az derült ki, hogy a fiatal tanárok úgy érzik: a végzettségük kifejezetten alacsony presztízsű. Az informatikusok és a mérnökök megbecsültsége ezzel szemben elég jó, őket azonban jóval kevésbé érdekli, hogy mit gondolnak róluk az emberek.

Az orvosi és a jogász szakma elismertsége a legmagasabb – derült ki a kutatásból. Fónai Mihály, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense a Frissdiplomások 2010 című konferencián arról beszélt, hogy a jogi és igazgatási területre járó, valamint a már végzett fiatalokat mi befolyásolta a pályaválasztás során. A szakma presztízse nagyon sokat nyomott a latban, amikor ezek a fiatalok eldöntötték, hogy a jogi pályát választják. A Reader’s Digest adatai szerint az ügyvédekben a magyarok 40 százaléka, a bírókban pedig a válaszadóknak több mint a fele megbízik (Az összeurópai eredmény 42, valamint 46 százalék.)

Az elismertség és a bér nincs köszönő viszonyban

A tűzoltók és a katasztrófavédelemben dolgozók munkáját jobban meg kellene becsülni mind anyagilag, mind pedig erkölcsileg – mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere a napokban. A városvezető közölte: az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal együtt fog küzdeni az anyagi források megszerzéséért és a dolgozók biztonságos munkavégzéséért – adta hírül a távirati iroda.

Az egészségügyi dolgozók bére is alacsony. A Semmelweis Egyetemen végzett orvosok nettó átlagkeresete 142 670 forint, az intézmény Egészségtudományi Karáról kikerülők fizetése viszont nem éri el a 117 ezer forintot. (A KSH adatai szerint sem éri el a humán-egészségügy, illetve a szociális területeken dolgozó diplomások nettó bére a 117 ezer forintot.) Az alacsony bérek ellenére mégis igen magas a pálya presztízse a felmérések szerint.

A jogi pálya az elemzők szerint egyre telítettebb, mégis nagyon sok fiatal próbál bekerülni: 2010-ben összesen közel 6800-an jelentkeztek a jogász osztatlan képzésre. A pályaválasztást nemcsak az elismertség, hanem a relatíve magas kereset is befolyásolja. A DPR kutatás alapján a 2007-ben végzett jogászok és igazgatási szakemberek – saját bevallásuk szerint – átlagosan 150 ezer forintnál többet kapnak kézhez (fontos azonban tudni, hogy az átlagban nem csak az ügyvédek, bírók szerepelnek, hanem a jóval alacsonyabb keresetű igazságügyi ügyintézők is). Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzettek nettó átlagbére 170 ezer forint felett van, a Miskolci Egyetemről kikerülőké viszont ennél lényegesen kevesebb, nem éri el a 130 ezret sem.

Az informatikusok és a mérnökök keresete a teljes diplomás átlag feletti, a természettudományi végzettek átlagjövedelme viszont 14 százalékkal alatta marad annak – mondta Kiss László, az Educatio elemzője, aki a reál diplomát szerzettek helyzetéről beszélt a konferencián. Az IT-szakembereknek 154 660, a mérnököknek 144 780 forint a nettó átlagjövedelme, a TTK-t végzettek viszont 116 180 forintot kapnak kézhez. A diplomás átlagfizetés a 2007-ben végzetteknél a DPR felmérése szerint 135 440 forint.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik