Az alacsony munkahelyi elégedettség ellenére ritka, hogy az alkalmazottak új állást keresnek, inkább arra összpontosítanak, hogy jelenlegi munkáltatójuknál találjanak új lehetőségeket – áll az Accenture kutatásában. Az üzleti világ női és férfi szakembereinek válaszait külön is vizsgálták, és kiderült: mindkét nem karrierperspektívái hasonlóak.
A nők nehezebben érvényesülnek?
A válaszadó nők 70, míg férfi társaik 69 százaléka viszonylagos elégedetlenségük ellenére jelenlegi vállalatánál marad. A kutatás ennek a fő okaira is rávilágított. A nők 47, a férfiak 44 százaléka az alulfizetettség miatt nem érzi jól magát a munkahelyen, a növekedési lehetőségek hiánya a nők 36, a férfiak 32 százalékának okoz gondot. Érdekes módon több férfi jelezte, hogy nem látja, hogy előre léphet a ranglétrán, és szintén az erősebbik nem érzi úgy, hogy „csapdába esett” a jelenlegi pozíciójában – áll az fn.hu-nak eljuttatott felmérésben.
„Egy váratlan munkahelyi dinamikát látunk, amelyben felértékelődött a munkahely fogalma. Az emberek megbecsülik, esetenként egyenesen ragaszkodnak az állásukhoz. Ennek magyarázata részben az elmúlt időszakban történt számos leépítés, illetve az a felismerés, hogy minél bizonytalanabb a gazdasági környezet, annál értékesebb a biztos munkahellyel járó kiszámíthatóság. Magyarországon továbbá megfigyelhető a szabadúszó vállalkozók áramlása az alkalmazotti szférába. Ehhez, a fenti okokon túlmenően a jövedelemadózás új struktúrája is hozzájárult, hiszen csökkent a különbség a munkavállalói és a vállalkozói nettó jövedelmek között” – mondta Bacsó Tibor, az Accenture Magyarország ügyvezetője.
A nők 59, a férfiak 57 százaléka határozta el, hogy ebben az évben fejleszteni fogja szakmai tudását a karriercéljai érdekében. Előléptetésért inkább a férfiak küzdenek, a 39 százalékuknak vannak ilyen ambíciói, míg a nőkre ez kevésbé jellemző (a 28 százalékuk jelezte), és fizetésemelésért is több férfi folyamodott, mint nő. Érdekes módon viszont a nők érzik inkább, hogy a karrierjük nem a megfelelő ütemben halad.
Először a dolgozó nők ünnepe volt
1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. Más források szerint 1908-ban e napon egy tűzesetben halálát lelt 127 munkásnő emléke indította el a követelést, hogy évente egy nap szóljon a dolgozó nőkről – derül ki a Múlt-kor cikkéből.
A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére. 1866-ban az I. Internacionálé első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről – véget akartak vetni annak a sztereotípiának, hogy a nők helye kizárólag otthon van – írja a Wikipedia.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.
Száz éve ünnepeljük
Éppen száz éve, 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, az új kormány szavazójogot biztosított a nőknek: ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól – szovjet mintára – március 8-án ünneplik. Napjainkra az ünnep elveszítette munkásmozgalmi jelentését, a nők virággal való köszöntése azonban sok munkahelyen megmaradt.
Nőnap az Európai Parlamentben
Nőnapi rendezvénysorozat zajlik az Európai Parlamentben abból az alkalomból, hogy március 8-án századik alkalommal tartják meg a nemzetközi nőnapot.
Az uniós képviselőtestületben csütörtökön Nők az Európai Unió politikai életében címmel tartottak ülést, amelyet Jerzy Buzek EP-elnök nyitott meg. A vitaindító beszédet Mary Robinson, az Ír Köztársaság korábbi elnöke tartotta. A találkozón felszólalt Járóka Lívia fideszes EP-képviselő, a nőjogi és esélyegyenlőségi EP-bizottság alelnöke is, aki a hátrányos helyzetű nők politikai részvételének és képviseletének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Egy korábbi tanácskozáson Gurmai Zita (MSZP), az Európai Szocialisták Pártjának Nőszervezetét is vezető EP-képviselő azt hangoztatta, hogy „az utóbbi években tapasztalható konzervatív szellemű visszalépések a múltba repítették vissza a nők jogait is, és ezt a folyamatot csak az esélyegyenlőségi szempontok horizontális érvényesítésével tudjuk megállítani”.
Az EP rendezvénysorozata Strasbourgban folytatódik, ahol két női jogokkal kapcsolatos jelentés vitáját és zárószavazását követően az EP plénuma ünnepi ülésen emlékezik meg a 100. nőnapról.
