Pénzügy

Leállítanák az elbocsátásokat a közszférában

A szakszervezetek kormánytisztviselők számára elbocsátási moratóriumot követelnek a kormánytól május 31-ig, ugyanis az Alkotmánybíróság ezzel a hatállyal semmisítette meg az indoklás nélküli felmondást lehetővé tevő törvényt. Az érdekvédők attól tartanak, hogy még a határidő lejárta előtt elküldenének sok közszolgát. A Helsinki Bizottság szerint azoknak, akiket már kirúgtak munkaügyi pert kell indítani, hiszen alkotmányellenesen veszítették el a munkájukat.

Vállaljon moratóriumot a kabinet a kormánytisztviselők elbocsátására május 31-ig – ezt kéri a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) a kormányzattól azt követően, hogy az Alkotmánybíróság (AB) május végi hatállyal megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő jogszabályt. Varga László, a SZEF elnöke a további terveiket bemutató sajtótájékoztatón, szerdán elmondta: erről levelet fognak írni Orbán Viktor miniszterelnöknek. Előző este a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában már közölte, és a tájékoztatón megismételte: ezen időszak alatt az érintett körből bárkit elbocsátani talán törvényes lehet, de minimum erkölcstelen. A szakszervezeti vezető a döntés társadalmi-politikai vonatkozásait is elemezve kijelentette: fontos lenne a párbeszéd, az egyeztetés megújítása a hatalom részéről.

„Lehet itt spekulálni, hogy milyen háttéralkuk vannak az Alkotmánybíróság döntése mögött – én nem feltételezem, bízom a testületben. Ugyanakkor azt gondolom, hogy május 31-ig bárkinek bárkit elbocsátani minimum jó erkölcsbe ütköző lenne” – így kommentálta Varga László az Alkotmánybíróság keddi döntését. Hozzátette: szakszervezeti szempontból örül a döntésnek. Másrészről viszont szomorú amiatt, hogy ilyen hosszú idő kellett ahhoz, hogy bebizonyosodjon, amit ők már a jogszabály elfogadásakor is mondtak: hogy a törvény nem jó és alkotmányellenes.

Van esélye az elbocsátottaknak?

A döntés, amely május 31-i hatállyal semmisíti meg az indoklás nélküli felmondást lehetővé tevő törvényt, nem fogja rehabilitálni azt a több száz vagy vélhetően ezer feletti elbocsátott kormánytisztviselőt, aki áldozata lett ennek a törvénynek – tette hozzá Varga László. Kijelentette: az Alkotmánybírósághoz benyújtott megsemmisítési kérelmet aláíró szakszervezeti kollégáival konzultálva hamarosan azt kérik majd a kormánytól, hogy az vállaljon moratóriumot a kormánytisztviselők elbocsátására május végéig. „Nem gondolnám ugyanis, hogy ezt a határidőt arra adta az Alkotmánybíróság, hogy bárkit kirúghassanak ez alatt” – tette hozzá.

A Magyar Helsinki Bizottság szintén beadványt nyújtott be az AB-hez, hogy semmisítse meg a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályt. Szerintük indokolatlanul hosszú a három hónap „gondolkodási idő” egy olyan jogszabálynál, amelyet – a köztársasági elnöki vétóval együtt – alig egy hónap alatt fogadtak el.

A bizottság úgy véli, van esélyük azoknak a kormánytisztviselőknek, akiket már leépítettek: alkotmányjogi panasszal érhetik el igazukat. A bizottság minta-alkotmányjogi panaszt készít, amellyel az érintettek jogérvényesítését támogatja. Azoknak, akiket eddig indokolás nélkül elbocsátottak, vagy május 31-ig elbocsátanak, marad lehetőségük a jogérvényesítésére: alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az AB-hez. Erre azonban csak akkor van mód, ha munkaügyi bírósághoz fordulnak, és kihasználnak minden jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget.

csaknem 1000 elbocsátott

Varga elmondta: 900-nál több kormánytisztviselőt bocsátottak el eddig indoklás nélkül, közülük néhány tucat indított munkaügyi pert.

A munkaügyi pert el fogják ugyan veszíteni, de a jogerős bírói döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül alkotmányjogi panasszal élhetnek az AB-nál, arra hivatkozva, hogy jogsérelmük egy alkotmányellenes jogszabály bírósági alkalmazása folytán következett be. Ha az AB kedvezően határoz – amit a február 15-i döntés fényében jogosan várhatnak a testülethez fordulók –, az érintett perújítási kérelemmel élhet. Így elérheti, hogy újratárgyalják az ügyét – immár az alkotmányellenes rendelkezés alkalmazása nélkül. A Helsinki Bizottság minta-alkotmányjogi panasz elkészítésével segíti elő az érintettek jogérvényesítését.

Helsinki Bizottság: Tanúsítson önmérsékletet a kormány!

A Helsinki Bizottság felhívja továbbá a kormányzat figyelmét: az AB a kormánytisztviselők érdekére hivatkozva, azzal az indokkal semmisítette meg május 31-i hatállyal a rendelkezést, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is. Amennyiben tehát a kormány az alkotmányosság szellemével összhangban kíván eljárni, úgy a türelmi időszakban önmérsékletet tanúsít, és nem alkalmazza a bizonyítottan alkotmányellenes szabályt, azaz nem bocsát el kormánytisztviselőket indokolás nélkül. Egy új alkotmányt elfogadni készülő kormánytöbbségtől minimálisan elvárható, hogy az általa irányított szerveket felhívja az Alkotmánybíróság határozatával összhangban álló joggyakorlásra.

Az AB-döntés politikai-társadalmi következményeiről is van véleménye a SZEF-nek. „Azt gondolom, hogy sokkal komolyabb kérdés ez, mint egy törvény megsemmisítése. Ez ugyanis a második jogszabály, amelyik fennakadt az Alkotmánybíróság szűrőjén. Kifogásolják a szövegben, hogy a jogalkotás folyamán nem megfelelő az egyeztetés. Nem tudom, mi lesz a kormány és a parlamenti többség reakciója – különösen figyelembe véve, hogy alkotmányozási folyamat is zajlik. A hatalomnak és a társadalom egészének újra kéne gondolnia néhány dolgot, és vissza kellene térni a párbeszédhez” – szögezte le a SZEF elnöke.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik