Roham valószínűleg nem indul, de az eddiginél vélhetően több magyar munkavállalót szív majd fel májustól Ausztria és Németország azt követően, hogy idén májustól megnyitják munkaerőpiacukat a 2004-ben csatlakozott EU-országok, így Magyarország előtt – mondta Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője a Duna Televíziónak. A lehetséges bővülés okait abban látja, hogy sok adminisztratív akadály elhárul majd előlünk, nem lesz engedélyhez kötött a munkavállalás.
Eddig sem mentek annyian, ahányan mehettek volna
Ausztriában és Németországban már eddig is vállalhattak munkát magyarok kormányközi és intézményközi egyezmények alapján. Az elmúlt húsz évben sem Németország, sem Ausztria vonatkozásában rendelkezésünkre álló kontingenst nem sikerült feltöltenünk, azaz nem tudtunk annyi munkavállalót küldeni, ahányan mehettek volna – nyilatkozta a főosztályvezető a Hattól nyolcig stúdiójában. Példakánt említette az osztrák kontingenst, ami 1600 főre szólt az uniós csatlakozásunk óta – ezt is 60-70 százalékban sikerült csak feltölteni, annak ellenére, hogy intenzív kampányokat folytatott a hivatal. Egyedül az osztrákokkal kötött határ menti ingázói egyezmény keretszámait sikerült teljesen kitölteni.
Az okok között Kovács Géza első helyen említette, hogy az uniós csatlakozásunk után Anglia gyorsan reagált, megnyitotta munkaerő-piacát, és a magyarok inkább arra mentek, ahol kisebb volt az ellenállás. „Azt hiszem, örülne is Ausztria vagy Németország egy kisebb mértékű magyar rohamnak. Ausztriába aktuálisan 41 ezer, Németországba csaknem 273 ezer üres álláshelyet hirdetnek az EU álláskereső honlapján” – érvelt a munkaügyi szakember. (Nagy-Britanniába viszont több mint 410 ezer álláshelyre várnak uniós polgárokat az EURES ajánlatai alapján.)
Elsősorban a pénz a vonzó
Feltételezhető, hogy mostantól többen mennek majd dolgozni német nyelvterületre is Magyarországról, a feltételek egyszerűbbé válása miatt. Az eddigi kormányközi egyezmények ugyanis különféle feltételeket szabtak a munkát vállalni szándékozóknak. Németországban például csak a 40, Ausztriában pedig a 30 éven aluliakat fogadták eddig.
A legtöbb külföldön munkavállalót elsősorban a magasabb fizetés motiválja. Általánosságban azt lehet mondani, hogy háromszorosát-ötszörösét kapják egy nyugati munkahelyen, mint egy hasonló magyarországin – mondta Kovács Géza. A magasabban kvalifikáltak számára persze vonzó lehet a magasabb szintű technológia, amellyel dolgozhatnak, illetve a szakmai kapcsolatok kiépítése, nyelvtudásuk tökéletesítése.
Módosít a helyzeten az is, hogy a határon túl élő magyarok közül most várhatóan sokan felveszik a magyar állampolgárságot – ennek birtokában pedig megnyílik előttük is a nyugati munkaerő-piac. Az viszont feltételezhető, hogy a nyelveket beszélők – a jobb kereset reményében – elsősorban tőlünk nyugatabbra próbálnak majd szerencsét.
A környező országok állampolgárai közül elsősorban a Romániából érkezők számára célállomás Magyarország – tavaly decemberben innen 30 ezer regisztrációt összesített a foglalkoztatási hivatal. Második helyen áll a sorban Szlovákia 10 ezer fővel, harmadik helyen Ukrajna öt-hatezer fővel. Az viszont érdekes adat, hogy Románia uniós csatlakozása óta 10 ezer fővel csökkent a tőlük Magyarországon szokásosan munkát vállalók száma – tette hozzá a főosztályvezető.
