Annak ellenére, hogy a vezetőktől szinte elvárt, hogy a piacon a legjobbak legyenek, és az általuk irányított szervezet sikeres, eredményes, az átlagból kiemelkedő legyen, a kooperáció vagy versengés tekintetében a középutat választó, konszenzust kereső menedzserek vannak a legtöbben (43 százalék). A válaszadók 32 százaléka kifejezetten együttműködőnek érzi magát, s kisebbségben vannak a versengő magatartásúak. Vezetői szinten kevéssé jellemző az emóció vagy intuíció alapján hozott döntés – legalábbis ezt vallják magukról az érintettek. A válaszok eloszlása inkább racionális döntéshozói többséget mutat (72 százalék) – derült ki a DEVISE Hungary és az RSM DTM Hungary által készített kutatásból.
A nagyobb hazai szervezetek és vállalatok döntéshozatalát a válság az esetek több mint felében a központosítás irányába mozdította el. A vezetők bevallása szerint a döntések meghozásakor túlnyomórészt a demokratikus közelítés kap teret (86 százalék). Ezt támasztja alá az is, hogy az előkészítésben a közvetlen munkatársak véleményének tulajdonítanak legnagyobb fontosságot az érintettek – olvashatjuk a felmérésben. A szervezetek közel harmadánál pedig nem okozott változást e folyamatban a külső gazdasági környezet óriási változása sem. „Az eredmények ugyanakkor azért is érdekesek, mert a központosítási ’trendek’ ellenére a vezetőknek csupán harmada vállalja magára inkább a döntéseket, a többség inkább delegálná azokat” – összegezte Dara Péter szakértő, a DEVISE ügyvezető igazgatója.
A döntéseket befolyásoló legfontosabb három tényező között a pénzügyi helyzet, a tulajdonosi elvárások és a gazdasági jogszabályi környezet változásai állnak. Míg a döntéseket legkevésbé befolyásoló tényezők között az állás megtartását, a családi helyzetet, és a kiégéstől való ódzkodást említették. A válaszadók döntéseik eredményességének tekintetében összességében elégedettek, átlagosan 80 százalékos hatékonyságúnak tartják döntéseiket.
Honnan jön az impulzus?
A döntéshozatali folyamatok előkészítésében fokozottan előretört az elektronikus média, azonban egészen meglepő, hogy mire támaszkodnak leginkább információs forrásként a vezetők. Ez a január 25-ei Döntéshozók Fóruma konferencián lát majd napvilágot, ahol sikeres vezetők és ismert közéleti szereplők fejtik ki véleményüket, illetve járják körbe a kutatás megállapításait. – jelezte Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója.
A két tanácsadócég felmérésében azt is megvizsgálta, hogy az érintett döntéshozók viszonya milyen a közösségi médiához. A válaszokból látható, hogy gyakorlatilag minden válaszadó, dolgozzon bármilyen szektorban, ismeri valamely szegmensét. Az érintettek fele tájékozódik is ebből a forrásból; a háttérinformáció-szerzés, a személyes kapcsolattartás és olykor egyfajta HR-szűrőként való felhasználás céljából. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az egyre inkább felgyorsuló, informatikai eszközökre épülő üzleti életben a válaszadók fele tudatosan elzárkózik mindenféle közösségi média használatától.
