Pénzügy

Ki járt jól idén?

Sok vállalkozás nem emelte 2010-ben a dolgozók bérét, mások pedig épphogy csak reálértéken tartották. Szép számmal voltak olyan munkáltatók is, amelyek a tervezettnél (és az inflációnál) magasabb bérfejlesztést hajtottak végre. Egyre inkább elterjedt a teljesítményhez kapcsolódó béremelés, és több vállalat a bónuszok mértékét is az alkalmazottak eredményeihez viszonyítva állapította meg.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 200 700 forint volt az idei év első 10 hónapjában a KSH adatai szerint. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 204 200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 196 ezer forint. Január és október között bruttó átlagkereset 2,3, a nettó 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az infláció a KSH novemberi adatai alapján 4,2 százalékos volt.

A versenyszférában 4 százalékkal nőttek a bérek, a költségvetés területén – az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt – viszont 1,3 százalékkal elmaradtak az átlagbérek 2009 azonos időszakától.

A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, az itt dolgozók átlagosan bruttó 433 800 forintot kaptak. Ezt az információ és kommunikáció (370 100 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (349 900 forint) követte. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (122 ezer forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (140 ezer forint) területén dolgozók keresték az év első 10 hónapjában.

Néhányan már túljutottak a válságon

Tavaly még a szervezetek 57 százaléka fagyasztotta be a béreket, sőt 6 százalékuk csökkentést tervezett 2010-re. A helyzet az idén kissé javult, többen jelezték, hogy 2-5 százalék közötti bérfejlesztést hajtottak végre – olvashatjuk a DGS Global Bérfejlesztés 2011 kutatásában. A válaszok alapján kiderült: a szervezetek majdnem fele túljutott a gazdasági válság mélypontján és lehetőségeik már megengedik a bérek emelését – hívta fel a figyelmet Dara Péter, a tanácsadó cég elnöke.

A Hay Group felmérései alapján a vállalatok idén átlagosan 3,7 százalékos béremelést hajtottak végre, ami alacsonyabb az idei inflációs várakozásoknál, ráadásul 2009-ben is kisebb volt az emelés, mint a tényleges infláció.

A magyarországi német vállalatok egy évvel ezelőtt azt közölték, hogy átlagosan 3,9 százalékkal emelnék a fizetéseket. Az idén jóval nagyobb mértékben nőttek azonban az alapbéreik: 6,6 százalékkal- derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum tanácsadó cég közös bérezési felméréséből. Maria Smid, a Kienbaum elemzője felhívta a figyelmet: a tervezéskor a cégek általában visszafogottak, az előzetesen közölt értéknél a kutatás eddigi 12 évében mindig magasabb volt a béremelés a tervezettnél.

Magasabb végzettség, magasabb kereset

A szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársak átlagosan évi bruttó 4,4 millió forintot (havi 367 ezer forintot) keresnek. A szakmunkások éves jövedelme átlagosan 2,6 millió forint (217 ezer egy hónapban), a betanított munkások pedig 1,7 millió forintot (havonta 142 ezret) kapnak.

Az ügyvezetők és a vezető beosztású munkavállalók esetében kiemelkedően nagy a vállalat méretének a befolyása a javadalmazás mértékére. Egy nagyvállalatnál gyakran 60-70 százalékkal keresnek többet, mint egy kisebb vállalatnál dolgozó kollégáik. A német vállalatoknál dolgozó csúcsvezetők átlagosan évi 23 millió forintot (havonta 1,9 milliót), a középvezetők pedig megközelítőleg feleennyit keresnek.

A főiskolai és egyetemi végzettségű foglalkoztatottak jóval többet keresnek a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkatársaknál – áll a DUIHK elemzésében. Ez nem csupán a vezetői szintre igaz, hanem a szakirányú végzettségűekre is: egyetemi diplomával ők mintegy kétszer annyit keresnek, mint a csak szakmunkás végzettséggel rendelkezők.

Egyre inkább a teljesítménytől függ

Sok cégnél megváltozott a vezetői szemlélet: már nem mindenkinek ugyanannyival emelték a fizetését, egyre inkább az egyéni teljesítmény és teljes szervezet eredményei alapján emelkedett a jövedelem – derült ki a DGS évente elkészített Országos HR Benchmark Felméréséből. Emellett az alkalmazott munkaerő-piaci értéke – azaz a versenyképessége –, a szakmai tapasztalata, a képességei, a képzettségi szintje és szervezetnél eltöltött ideje is számított az emeléskor.

Nem csak a DGS jutott erre a következtetésre. A Hewitt Associates FTSE Eurotop 100 (azaz Európa száz legnagyobb vállalata) vezetőjének javadalmazását vizsgáló kutatásából is ez a trend bontakozott ki: Európában a felső vezetőket egyre inkább a teljesítményük alapján díjazzák a vállalatok, és nemcsak a bónuszt állapítják meg ez alapján, hanem sok helyen juttatásként a cég részvényeiből kapnak. Így érik el, hogy a saját, személyes érdekük is legyen, hogy „fusson a szekér”.

A 2009-es válsággal sújtott év után alakította át a legtöbb vállalkozás a javadalmazási stratégiáját, a kihívásokra a legtöbben a béremelések visszafogásával, a bónuszok befagyasztásával reagált, ez utóbbiakat szigorította, átláthatóbbá tette és teljesítményhez kötötte. Tavaly ezeknél a vállalatoknál viszonylag magas, átlagosan 5,5 százalékos volt a felső vezetők fizetésének emelkedése (ugyanis a mértékét még a krízis begyűrűzése előtt határozták meg). A Hewitt kutatásában résztvevők az idén már csak 1,3 százalékos bérnövekedésre számíthattak.

Kevesebb jutalom járt

Egy 2010 nyarán publikált nemzetközi tanulmány szerint a szervezetek közel fele újragondolná a bónuszpolitikáját, valamint emelné az eddig alacsonyan tartott teljesítményküszöböket is. A válaszadók 60 százalék megjelölte, hogy a bónuszkifizetéseket szorosabban összekapcsolná a vállalati stratégiával – olvashatjuk a Hay Group felmérésében.

Átlagosan 9 százalékkal estek vissza a hazai cégek bónuszkifizetései 2010 első félévében, és leginkább az alacsonyabb irodai beosztásban lévők pénze csökkent. A válság kitörése óta folyamatos változóbér-csökkenést tapasztalt a cég. Ennek az volt az oka, hogy a vállalatok közel háromnegyede az aktuális évben elért profit alapján fizeti a bónuszokat, a krízis idején elért kisebb üzleti eredmény kihatással volt az évvégi jutalmakra is – áll a Hay Group adataiban. A 2010 féléves adatok szerint viszont már a cégek 39 százaléka újra a bónuszok növelését tervezte.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik