Tízből három megkérdezett ismer olyan személyt, aki előnyhöz jutása érdekében ferdített az önéletrajzán, és a válaszadók ötöde beismeri, hogy ő maga is élt ilyen trükkel. Ezek az álláskeresők abban bíznak, hogy nem fognak lebukni – olvashatjuk a HR-szolgáltatásokkal foglalkozó ADP Canada megbízásából készült kutatásban. Az eredmények azt mutatják: tízből hatan ugyanis úgy jutottak munkához, hogy a munkaadó nem ellenőrizte részletesen az önéletrajzok valóságtartalmát.
Az eredmények szerint a legtöbben, a válaszadók több mint negyede a korábbi béréről mond többet. Ötödük az előző munkahelyen betöltött felelősségét nagyítja fel, míg 15 százalék olyan részleteket módosít, mint például, hogy meddig dolgozott egy munkahelyen vagy mennyi időt töltött munka nélkül. 17 százalék hajlik arra, hogy valótlant állítson képzettségéről, például egy idegen nyelv vagy egy számítógépes program ismeretéről, további 12 százalék pedig még igazoló iratok és megbízólevelek meghamisítására is hajlamos.
Kevesen árulnák el a kollégájukat
A kutatás arra is rávilágít, hogy a dolgozók nem néznék jó szemmel, ha új munkatársukról kiderülne, alaptalanul jutott az állásba. Bár összesen 84 százalékukat frusztrálná, ha megtudná, hogy munkatársa valótlan állításainak köszönhetően kapott állást vagy lépett feljebb a ranglétrán, csak minden második válaszadó jelentené ezt a vezetőség felé. Ha a kérdéses személy éppenséggel a főnökük, csak alig 20 százalék tenné szóvá a trükközést.
Az ADP Canada szerint mind munkaadói, mind munkavállalói szempontból fontos, hogy az önéletrajzok valós adatokat tartalmazzanak. A nem megfelelő munkaerő felvétele a cégeknek komoly ráfizetést okozhat, a munkatársak között feszültséget eredményezhet, ami a munkavállalóra is visszaüthet. A cég azt tanácsolja, nem létező érdemek kitalálása helyett az álláskeresők inkább meglévő és hasznos képességeiket hangsúlyozzák a munkakeresés során.
