Pénzügy

Ennyi lesz a minimálbér jövőre

Megeszi az infláció a minimálbér és garantált bérminimum értékének egy darabját jövőre, de az átlag körüli bérekből is lakmározik majd.

Az országos béremelési ajánlás 4-6 százalék közé esik, ebben állapodtak meg a felek – a munkavállalók, munkaadók és a kormány képviselői – az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki ülésén.

A munkavállalói oldal hangsúlyozta, hogy az adó és járulék szabályok változása miatt a nettó minimálbér a 4500 forintos bruttó emelés ellenére is csak nettó 154 forinttal emelkedik. 2011-ben a minimálbér bruttó 78 000 forint, a garantált bérminimum pedig 94 000 forint lesz. (A minimálbér 2010-ben 73 500, a garantált bérminimum pedig 89 500 forint volt.)

Csökken a reálértéke

A minimálbérek reálértéke csökken jövőre, hiszen az emelés nem fedezi a kormány által 3,5 százalékosnak tervezett infláció hatását, a minimálbéresek így csaknem 3 százalékos reálbércsökkenést szenvednek el. Hasonló arányú reálbércsökkenés vár a garantált bérminimumon foglalkoztatottakra is.

Nem járnak jobban az átlagbér körül keresők sem, ha az országos béremelési ajánlásnak megfelelően emelik a fizetésüket, az infláció jóízűen leharap majd egy darabot a fizetésük értékéből. S az még a jobbik eset, ha csak az infláció lakmározik, mert akinek a sáv alsó része felé közelítően emelnek, az nominálisan is kevesebbet kaphat (kisebb szám majd a nettó végösszegnél a papíron). S az sem feledhető, hogy a bérajánlás nem kötelező, tehát aligha számíthat minden munkavállaló béremelésre. Persze aki képes családi adókedvezményt érvényesíteni, az mindennek ellenére jobban jár majd jövőre.

A munkavállalók keveslik, de aláírják

Pataky Péter a munkavállalói oldal elnöke a munkaadók által tett végső ajánlat elfogadásakor közölte, hogy ahhoz az MSZOSZ záradékot fűz, amely szerint kevesli az emelést, de nem akadályozza meg az aláírást. Borsik János az Autonóm Szakszervezeti Szövetség nevében ugyanezt jelezte.

A munkavállalók egységesen egy kétmondatos záradékot javasoltak. Az első mondat úgy szólt, hogy a munkavállalói oldal az adó- és járulék változások negatív változása miatt fenntartja a “reál pozíció megtartásának az igényét”. A második mondat pedig úgy szólt, hogy ezt irányadónak tartják a közszférában is. A munkaadói oldal a második mondatot nem fogadta el, és ehhez csatlakozott a kormány nevében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is. Szerintük ugyanis ezzel az OÉT túlterjeszkedne a hatáskörén. Az államtitkár az első mondattal sem értett egyet, de a megállapodás érdekében elfogadta.

Kompromisszumként a kiegészített első mondat maradt, így a munkavállalók valamennyi munkavállalóra fenntartják a “reál pozíció megtartásának az igényét”. A felek ezzel a záradékkal írták alá a megállapodást.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, az OÉT munkaadói oldalának a szóvivője az fn.hu-nak korábban elmondta, munkahelyek, sőt akár egész ágazatok is veszélybe kerültek volna egy nagyon magas minimálbér-emelés miatt.

A munkaadói oldal hangsúlyozta, hogy a 4-6 százalékos béremelésre azt ajánlja, hogy a kisebb keresetűek kapjanak magasabb emelést. Ezt a munkavállalói oldal is elfogadta, sőt javasolta, hogy a kis- és közepes keresetűek 6 százalék emelést kapjanak, és ezt vegyék be a megállapodásba. Ezt utóbbit viszont a munkaadói oldal nem fogadta el, mivel az “végrehajtási rendelet” lenne a megállapodáshoz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik