A konföderációk egyeztetése szerint nem elfogadható a kormány által javasolt 5 százalékos bruttó keresetnövekedés, a 0,5 százalékos járulékemelés pedig nem korrekt, mert az sok esetben nettó keresetcsökkenéssel és a reálpozíció romlásával jár – mondta az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke.
A szakszervezetek azt szeretnék, ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) vállalható megállapodás születne, amit a munkáltatók még ki tudnak izzadni, és amit a szakszervezetek is el tudnak fogadni, de ha nem változik a kormány és a munkáltatók magatartása, kérdésessé válik, hogy létrejön-e a béremelésről a megállapodás.
Borsik szerint kétségek merülnek fel az adatoknál, amelyeket a kormány a béremelési javaslathoz fűzött. Az elemző és kutató intézetek nagy része 2,5 százalékos GDP növekedésére számít, míg a kormány 2011-ben 3 százalékos növekménnyel számol.
A kormány által előrejelzett 3,5 százalékos inflációt 0,3-0,4 százalékponttal növelheti a különböző szektorokra kivetett különadó, mert a “bankok meg fogják találni a módját, hogy részben, vagy egészben a különadót átterheljék a fogyasztókra”.
A kormány nem kalkulál a különadó “utóhatásaival”, amikor a háztartások fogyasztásánál 2,6 százalékos növekedést vár, érintett cégek ugyanis az árak emelése mellett belső megszorító intézkedéseket – például létszámleépítést – is alkalmazhatnak a terhek áthárítására.
A szakszervezeti vezető szerint a különadó egyenes út azoknak a költségvetési hiányoknak a pótlására, amelyeket többek között a magas keresetűek kisebb adóterhelése okoz. Borsik János hangsúlyozta: “a kormány állítása, miszerint a 16 százalékos szja bevezetése igazságos és arányos, nem igaz”. Az elnök szerint a havi 300 ezer forint jövedelem alatt a munkavállalóknak komoly veszteségeik vannak, míg a havi 1 millió forintot feletti jövedelemnél legalább 1,5 millió forinttal növekszik az éves nettó kereset. Egykulcsos táblánál nem lehet arányosságról beszélni, a szakaszervezet álláspontja szerint, ahogy nőnek a keresetek, olyan mértékben kellene arányosan növelni a személyi jövedelemadó kulcsokat is.
Borsik János azt is kétségesnek tartja, hogy a következő évben megvalósul a foglalkoztatás tervezett 0,6 százalékos növekedése, az elkövetkezendő tíz évre tervezett 1 millió munkahely létesítésének pedig szerinte nincs szakmai alapja.
