Pénzügy

Nem lesznek többé másodrendű munkások?

Hamarosan be kell vezetni azt az uniós irányelvet, amely a kölcsönzött munkavállalást szabályozza. Ezzel azonban a régi kiskapuk bezárulhatnak, így azok a munkaadók, akiknek eddig „jó üzlet” volt a kölcsönzés, hoppon maradhatnak. A munkaerő-közvetítők leülnének tárgyalni a szakszervezetekkel az új szabályozásról.

A munkaerő-kölcsönzés célja eredetileg az, hogy időszakos munkákra, egy-egy nagyobb projektre „bérelnek” állományon kívüli, szakképzett munkásokat a cégek. A kölcsönző vállalkozások a kölcsönbe vevő helyett elvégzik a munkaügyi dokumentációt, a toborzást, de néha még a dolgozók szállítását is – ezért meghatározott díjat kapnak.

Sok vállalat évek óta „alkalmazza” a kölcsönzött állományt, valószínűleg azért, mert úgy gondolják: olcsóbb. Ez Tarsoly Imréné, a Vasas Szakszervezeti Szövetség szakértője szerint ez nem is igaz, hosszútávon körülbelül kétszer drágább a kölcsönzés, mint a saját állomány. Éppen a tévhitek miatt alakult ki az a nem igazán üdítő helyzet is, hogy néhol másodrendű munkásként tekintenek a saját állományúak a kölcsönzöttekre, illetve féltik tőlük az állásukat.

Nehéz beszervezni a kölcsönzötteket

Ma nagyjából 110-130 ezer ember dolgozik kölcsönzött munkavállalóként. Őket nagyon nehezen tudja „utolérni” egy szakszervezet. Törvény ugyan nem gátolja a kölcsönzöttek szakszervezetbe lépését, de sokszor nagyon hosszadalmas folyamat például a tényleges munkaadóval (azaz a munkaerő-kölcsönzővel) megállapodni abban, hogy a tagdíjat hogyan vonják le. Előfordult, hogy egy évbe telt, amíg ezt sikerült elintézni.

A cégeknél szerveződő érdekképviseleti szövetségeknek azért jelent nehézséget a kölcsönzött kollégák beszervezése, mert az időszakos munkavégzés miatt lehet, hogy a következő héten már egy másik cégnél, másik városban fognak dolgozni. Emellett nem érvényesíthetők a munkaidő-kedvezmények, és az új tagok sokszor tartanak attól, hogy esetleg valamilyen hátrány éri őket a szakszervezeti tagságuk miatt – mondta Tarsolyné a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) közös konferenciáján.

A szakértő nem tud olyan munkaerő-kölcsönző vállalkozásról, ahol működne üzemi tanács, és olyan szakszervezet sincs hazánkban, amely minden kölcsönzött munkavállaló érdekeit képviselné.

Külföldön azonban van erre példa: Ausztriában működik a PRO-GE, amely a kölcsönzöttek szakszervezete, és az ágazatoktól független. Thomas Grammelhoffer, a szakszervezet titkára szerint korábban szinte rabszolgasorban dolgoztak a kölcsönzött munkások, ezért mindenképp lépniük kellett. Az ilyen atipikus formában dolgozó munkásoknak egy általános kollektív szerződést harcoltak ki, amelyben többek között egy bértarifarendszer is szerepel. A minimálbér 1295 euró (körülbelül 355 ezer forint), a szakmájukban dolgozó kölcsönzött szakmunkások 10,43 euró (csaknem 3000 forint) órabért kapnak.

Kényszerpályás munkavállalás

Persze a kölcsönzött munkások dolgoztatása igen előnyös lehet a cégeknek: nem számítanak bele a saját állomány létszámába, nem a kölcsönbe vevőre hárul az adminisztráció, a munkaruha beszerzése, munkabaleset esetén a kölcsönzőt „számoltatja el” a hatóság, illetve nem fizet végkielégítést a kölcsönbe vevő a kölcsönzötteknek, ha lejár a megbízás.

Tarsoly Imréné úgy tapasztalta, hogy sok munkavállaló kényszerből választja az ilyen típusú atipikus munkavégzést, úgy gondolkodnak ezek az emberek, hogy az eseti, bizonytalanabb munka is jobb a semminél. Ezzel vitába szállt Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. Egy felmérésre hivatkozott, melyből kiderült: a kölcsönzött munkavállalók ötöde elégedett a státuszával, nem is szeretne a cégnek saját állományába kerülni, és csak a 10 százalékuk dolgozik több éven keresztül ilyen státuszban, a többiek elhelyezkednek más vállalkozásoknál.

Nincs értelme tiltakozni ellene

Már a rendszerváltás előtt is létezett munkaerő-kölcsönzés Magyarországon, csak épp nem így hívták. Nem volt illegális, csak épp a jogszabályi háttere nem volt szabályozva – mondta dr. Tálos Miklós, az MSZOSZ munkajogásza.

Egyes országok nem engedélyezik a munkaerő-kölcsönzést, Németországban is sokáig harcoltak a szakszervezetek ellene, hiába. Nem volt esélyük arra, hogy megszüntessék ezt az atipikus foglalkoztatási formát. Jörg Hofmann, a német IG Metall fémipari szakszervezet képviselője a konferencián elmondta, hogy rá kellett jönniük: nem ördögtől való a kölcsönzött munkavállalás, ha úgy használják a cégek, amire eredetileg kitalálták. Az érdekképviseleti szervezet tiltakozás és passzivitás helyett „felvette a kesztyűt”: kiharcolták, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak a munkások, függetlenül attól, hogy milyen státuszban alkalmazzák őket.

Az IG Metall két éve egy átfogó kampányt indított, kölcsönzöttként dolgozó tagokat toboroztak, és a munkáltatóknak megüzenték, hogy „véget vetnek a visszaéléseknek”, illetve megállapodásokat kötöttek az egyes üzemi tanácsokkal. Csaknem ezer üres munkahelynél megakadályozták, hogy kölcsönzött munkással töltsék fel a hiányzó létszámot, elérték, hogy saját embereket alkalmazzanak a cégek. Most a törvények módosításáért lobbiznak, támogatónak sikerült megnyerniük három korábbi munkaügyi minisztert is.

Nyitnak egymás felé a kölcsönzők és a szakszervezetek

A kölcsönzésről Magyarországon 2001-ben született törvény, majd ezt 2006-ban és tavaly is módosították több ponton. 2011. december 5-éig pedig be kell vezetni a magyar jogrendbe is az Európai Unió munkaerő-kölcsönzésről szóló irányelvét. Ebben az szerepel, hogy az azonos munkáért azonos bér jár, illetve megerősíteni az efféle munkavégzés ideiglenes voltát. Ez utóbbit Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint nem időben kellene meghatározni, hanem az lenne a helyes, ha egy-egy szezonhoz, vagy épp projekthez kapcsolnák a kölcsönzést. Szerinte nem a kölcsönzőkkel, hanem a kölcsönbe vevő vállalkozásokkal van a gond, mert azok alkalmazzák határozatlan időre, ám csökkentett jogú dolgozóként a kölcsönzötteket.

A munkaerő-kölcsönzők szövetségének elnöke elmondta, hogy a hozzájuk tartozó szolgáltatók szívesen nyitnának a szakszervezetek felé, és felajánlotta a szakmai egyeztetést. Jörg Hofmann – kívülállóként – felhívta a magyar kollégák figyelmét arra, hogy nehéz lesz közös nevezőre jutniuk, hiszen a kölcsönzőknek bevételkiesés lenne, ha csökkenne a kölcsönzött munkavállalók száma. Zsoldisné Csaposs Noémi azt is felajánlotta, hogy létrehoznak egy tarifarendszert, amely alá nem ígérhetnek a szövetség tagjai. Ezzel azonban gond lehet: valószínűleg kivitelezhetetlen, ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal megbüntetheti a cégeket miatta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik