Pénzügy

Nem tudnak tervezni a cégek

Az OECD adatai szerint a régióban tavaly csak Magyarországon csökkentek a bérek. Az oka ennek nemcsak a válság volt, hanem a tavalyi évben az adórendszerben történt változások is befolyásoltál - áll egy felmérésben.

A béren kívüli juttatásokat, a cafeteria területét jelentős mértékben érintő adórendszer-változásoknak „köszönhetően” – a 2009. év végi bértervezési időszak rendhagyóvá vált. Ezt jelezte az az óriási érdeklődés is, amely a DGS GLOBAL 10 napos gyorsfelmérését övezte: több mint 600 szervezet szolgáltatott adatot. Kiderült: a válaszadók 57 százaléka bérbefagyasztást, 6 százaléka pedig bércsökkentést tervezett.

A hagyományos üzleti évben működő szervezetek szinte mindegyikét ismét foglalkoztatja az üzleti tervezés során a kérdés: milyen bérezéssel számoljanak 2011-re? Vége-e a recessziónak, vagy még tartalékolni kell? Kitartanak-e a munkavállalók, ha ismét bérbefagyasztás következik?

A cégek és a HR vezetők egyik súlyos problémája azonban a bérstruktúra kialakításánál, hogy a tervezés időszakában évek óta nincs – így most sincs – pontos információ a következő évi adó- és járulékváltozásokról. A bértervezés ugyanis ilyenkor a vállalatok többségénél ez az egyik legfontosabb vezetői és HR tevékenység – hangsúlyozták a vállalati képviselők a Dara Péter (aki a DGS Global elnöke) által szervezett HR Trend Klub legutóbbi ülésén.

A tervezéssel azonban mindenképp foglalkozni kell. Egyre többen ismerik fel ugyanakkor, hogy ennek során nem alapozhatnak pusztán a saját üzleti adataikra, kell a munkaerő-piaci benchmark információ. Hiszen nem mindegy, hogy az adott vállalkozástól megfelelő bér és egyéb ösztönző eszközök hiányában elszívható-e a legjobb munkaerő, avagy épp ellenkezőleg: jobb kompenzációs feltételekkel könnyebbé válik a munkavállalók megtartása vagy az utánpótlás felvétele – emelte ki Szelecki Zsófia, a DGS Global ügyvezető igazgatója.

Nagyok a különbségek

A tanácsadócég májusi – munkakörönkénti konkrét bér- és juttatási adatokat vizsgáló – bérfelmérésében résztvevő vállalatok legkevésbé (fizikaiak) és legjobban fizetett (felső vezetők) munkaköreiben majdnem 30-szoros volt a jövedelmi különbség. A felmérés általános megállapítása az, hogy az összjövedelem tekintetében ágazatonként, régiónként, funkcionális területenként és tulajdonformák szerint rendkívül nagy szórás mutatkozik.

Diplomás, ügyviteli és fizikai munkakörökben ez akár 70-80 százalékos eltérést is elérhet, a vezetői munkakörökben pedig 2-300 százalékos különbség is tapasztalható. Ebből következően érdemes alaposan tájékozódni a munkaerő-piaci helyzetről.

Amennyiben ugyanis csupán a felső vezetői javadalmazást vizsgáljuk, önmagában a béren kívüli juttatások is 8 millió forintot tesznek ki éves szinten. KSH adatok szerint a legrosszabbul és a legjobban fizetett szakmák esetében 11-szeres bérkülönbség figyelhető meg.

A DGS Global a „Bértervezés 2011” című kutatásában épp ezért az idén is felméri a jövő évi bérek és béren kívüli juttatások módosítására vonatkozó munkáltatói szándékot – számolt be Dara Péter. A most induló felmérés eredményeit a résztvevők térítésmentesen megkapják, így versenytársi és piaci információk birtokában talán könnyebben ki tudják alakítani a jövő évre vonatkozó kompenzációs stratégiájukat, amennyiben az Országgyűlés dönt majd az adó- és járulékváltozásokról. Az eddigi gyakorlathoz híven október 21-én egy országos konferencia keretében mutatják be az eredményeket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik