Még egy esély a továbbtanulásra

A sikertelen felvételi okozta csalódottság, kétségbeesés, kedvetlenség, már-már enyhe depressziós hangulat nem meglepő a felvételiről lemaradók esetében. Ennek okát Kiss István, a Felvi.hu pályaorientációs tanácsadó szakpszichológusa azzal magyarázza, hogy a felvételizőkön ilyenkor jönnek ki az érettségi izgalmai és a túlhajszoltság – írja az Edupress.

A szakember szerint érdemes egy-két hét pihenőt elrendelnie magának a diáknak, majd alaposan átgondolni az előállt helyzetet, és feltenni a legfontosabb kérdést: valóban annyira fontos, hogy a következő szeptemberrel a felsőoktatásban tanuljak? Amennyiben a válasz határozott igen, akkor a pótfelvételi során meghirdetett helyek közül még válogathat a felvételiző – magyarázza a tanácsadó szakpszichológus.

Az egyetemeknek és főiskoláknak bizonyos szakok esetén nem sikerült ugyanis betölteniük a keretszámokat, így ha a felvételiző semmiképpen sem akar eltérni az eredeti terveiben szereplő szakmától, pótfelvételivel talán még bejuthat, bár csak költségtérítéses képzéseket hirdettek meg.

Kik jelentkezhetnek a pótfelvételi eljárásba?

A 2010. évi felsőoktatási pótfelvételi eljárás során csak azok nyújthatnak be jelentkezést, akik a 2010. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek, de nem nyertek felvételt egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. A pótfelvételi eljárás során csak egy felsőoktatási intézménybe és csak egy képzésre lehet jelentkezni. A határidő augusztus 10.

Két módja van a lap beadásának: elektronikus úton, a Felvi.hu honlapon – regisztrációt követően – az e-felvételi szolgáltatás igénybevételével, valamint „hagyományos” papír alapú jelentkezési lap kitöltésével és postára adásával. A pótfelvételi eljárásra külön felsőoktatási pótfelvételi jelentkezési lap készült, a felvételt ennek a lapnak a kitöltésével és beadásával kell kérni.

A felsőoktatási pótfelvételi eljárás alapdíja 5000 forint, melyet a felsőoktatási pótfelvételi jelentkezési laphoz tartozó csekken vagy folyószámláról banki utalással lehet befizetni. A felsőoktatási intézmények a szakoknál jelzik azt, ha alkalmassági, gyakorlati vizsgát vagy felvételi vizsgát írnak elő.

A jelentkezők a felvételi döntésről 2010. szeptember első napjaiban kapnak írásbeli értesítést. A pótfelvételi eljárás során az a jelentkező nyer besorolást, illetve felvételt a megjelölt képzésre, akinek felvételi összpontszáma eléri vagy meghaladja az adott képzés 2010. július 22-én megállapított költségtérítéses ponthatárát és van a felvételéhez szükséges kapacitása az intézménynek. Amennyiben az adott szakon eddig nem indult költségtérítéses képzés, a ponthatár akkor sem lehet kisebb a jogszabályi minimumnál – alapképzési szakok esetén 200 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 140 pontnál.

Szakmát is tanulhatnak

Ha pedig valaki az eredetileg kiszemelttől eltérő területre – egy másodikként vagy inkább csak kényszerből megjelölt szakra – sikerült bejutnia, akkor sincs oka az aggodalomra – véli Kiss István. A következő két szemeszterben ugyanis lehetősége lesz ráhangolódni az egyetemi tanulmányok végzésének módszereire.

Léteznek olyan felsőfokú szakmai képzést biztosító programok is, amelyeken a megcélzott diplomához közeli területet ismerhet meg a fel nem vett jelentkező, esetleg tanulhat szakmát is a következő egy évben, amelyért akár plusz pontokat is gyűjthet a következő évi felvételihez. A felsőfokú szakképzés és szakiskolai képzés során ugyan a tervezettnél alacsonyabb szinten, de az érdeklődési irányainknak megfelelő dolgokról tanulhatnak a fiatalok.

Kiss István elmondta, hogy az érettségi utáni egy év nagyszerű ajándék lehet annak, aki ügyesen használja fel: akik továbbtanulásban gondolkodtak, és ezért keményen tanultak is, többnyire kevés időt szántak a munka világával való ismerkedésre. Most egy év alatt közelebbről megnézhetik, mire vállalkoznának. Gyakornokként beépülhetnek a kiszemelt területen egy jó szakember mellé segítőnek. A fénymásolás és telefonálás mellett – ami egy ilyen pozíció alapja – ezer apró trükköt leshetnek el a nagyoktól, ráadásul azokat a kérdéseket is feltehetik, amiket diplomásként már nem engedhet meg magának egy munkavállaló – tette hozzá a pályaorientációs tanácsadó.

Lehetőség új célok keresésére

Kiss István szerint sok fiatalnál nem is mindig feltétlenül a felsőfok a legcélszerűbb indulási szint. Az a véleménye, hogy az érettségit követő évben hasznos lehet, ha kipróbálja magát a jelölt számos területen, amire a tanulás miatt eddig nem volt ideje, de mindig szerette volna jobban megismerni. Legyen ez lakberendezés, sport, zene, számítógépes grafikai tervezés, nyelvtanulás vagy egyszerű csapatsportok. Bármelyik alkalmas lehet arra, hogy felpörgesse magát, és újra legyen kedve tanulni, küzdeni, új kérdéseket feltenni a világra és nem utolsó sorban magára, a helyére vonatkozóan a nagyvilágban.

A helyes döntés alapja ugyanis, hogy ismerjük meg igényeinket, céljainkat és képességeinket, aztán keressük meg azokat a foglalkozásokat, amelyek ezekhez jól illeszkednek, és végül gondoljuk át, milyen képzési szinteken, milyen képzési formákban szerezhetjük meg a szükséges képesítéseket – foglalta össze tanácsait a szakpszichológus.