Marosi Zoltán, az Universitas és a MELÓ-DIÁK vállalkozási igazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy a nyári hónapokban jelentősen megnő az érdeklődés a diákmunkák iránt, mivel a középiskolások is szeretnének munkába állni. Elmondta: míg például 2010 márciusában 2.100 diák kapott fizetést Budapesten illetve Pest megyében az iskolaszövetkezettől, addig a nyári hónapokra jelentősen nő a náluk dolgozó diákok száma, tavaly júliusban például több mint 3.000 diáknak utaltak fizetést, ami 2010-re is igaz.
A legjellemzőbb állások az árufeltöltő, a pénztárosi, a gyorséttermi, a szórólaposztó munkák, míg a kisebb cégek adatrögzítő, adminisztrációs és szakmai tudást igénylő pozíciókat kínálnak a diákoknak. Az órabérek – szakmai- és nyelvtudástól függően – 460 és 1.200 forint között mozognak, jellemzően azonban 500 forint körül keresnek a diákok.
Budapesten nyáron a cégek érdeklődése is megélénkül a diákmunkaerő iránt, a diákok részéről pedig az érzékelhető, hogy kevésbé válogatnak a lehetőségek között – mondta Marosi Zoltán. Ezt az okozza, hogy a válság miatt már nemcsak a nyaralásra, valót, hanem sokszor például a zsebpénzüket is így keresik meg a fiatalok.
Hozzáfűzte: nemcsak nyár elején van munkakínálat, hanem a szorgalmi időszakban is rengeteg lehetőség közül lehet válogatni. Hasonló tapasztalatokról számolt be az MTI-nek Göbl Róbert, az országos irodai lefedettséggel rendelkező Mind-Diák Szövetkezet cégvezetője, aki elmondta: a megrendelőknél havonta átlagosan 1.500 diáknak biztosítanak munkalehetőséget, a nyár közeledtével ez a létszám 2.000-2.500- főre emelkedik.
A legnépszerűbb pozíciók között az irodai adminisztrációs feladatokat, a telefonos munkákat, valamint az értékesítési részfeladatok ellátását említette a szakértő. Hozzátette: vidéken a megrendelői igények miatt még mindig jellemzőbbek az üzemi, vagyis a fizikai jellegű munkák. Az átlagos bruttó órabér 500-600 forint, de nyelvtudás vagy szakképzettség esetén elérheti akár az 1.000 forintot is Budapesten és vonzáskörzetében, míg vidéken 5-20 százalékkal keresnek kevesebbet a diákok – mondta a cégvezető.
Göbl Róbert hangsúlyozta: a diák munkaerő iránt érdeklődő cégek igyekeznek olyan, fiatalok által is elvégezhető részfeladatokat – például fénymásolás, adatrögzítés, telefonos munka – találni, amelyekkel levehetik a terhet saját állományú dolgozóik válláról, ugyanakkor a válság miatt az is érezhető, hogy a cégek amellett, hogy saját munkavállalóik megtartására törekednek, a diákokat csak alapos előszűrés után alkalmazzák.
Tavalyhoz képest csökkent a különbség az iskolaidőben és a nyáron munkát kereső diákok száma között, vagyis egyre többen nemcsak nyáron, hanem a tanulás mellett is dolgoznak – ismertette a szakértő. Szerinte ez azért van így, mert a válság miatt a diákok nemcsak egy-egy adott dolog – például jogosítvány, nyaralás, sportfelszerelés – megszerzése miatt, hanem mindennapi megélhetésük biztosítása érdekében is munkát vállalnak.
Szekeres Katalin, a Manpower Munkaerő-Szervezési Kft. toborzási és marketing vezetője elmondta: tavalyhoz képest nem tapasztaltak számottevő növekedést a diák munkakeresők számában. A cégek részéről az jellemző, hogy a nyári szabadságolások miatt kieső munkaerőt – főleg adminisztrációs, asszisztensi területeken – diákmunkával vagy munkaerő-kölcsönzéssel oldják meg.
A diákok iránti másik igény a szakmai gyakorlatok terén tapasztalható. Számos, főleg nagyobb, multinacionális vállalat rendelkezik hivatalos szakmai gyakorlati programmal, ami akár a későbbi munkavállalást is elősegítheti – fűzte hozzá Szekeres Katalin.
