Tavaly még csak a bölcsészettudományi területre jelentkezőknek volt kötelező emelt szintű érettségit tenni. Az élő idegen nyelvek három alapképzésére – az anglisztikára, a germanisztikára, illetve a romanisztikára – csak a nehezebb vizsgával lehetett jelentkezni, a diákok angol, német, francia, olasz vagy spanyol nyelvből hozhatták a pontjukat.
A 2010-es felvételi időszakban azonban már az általános orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész és az állatorvosi egységes, osztatlan képzéseknél is kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségit tenniük (például fizikából, kémiából vagy a biológiából) a diákoknak a bejutáshoz. Ezért természetesen megkapják az emelt szintért járó többletpontot (vizsgánként 40-40 pontot) is.
Sok változást azonban nem hoz az új rendelet, hiszen azok a diákok, akik a korábbi években ezekre a szakokra jelentkeztek, szinte mindannyian emelt szintű érettségit tettek – főként a többletpontok, illetve a magasabb szintű tudás megszerzése miatt. Ezekre a szakokra korábban is csak magas pontszámmal lehetett bekerülni, így nem valószínű, hogy a kötelezővé tett emelt szintű érettségi (és az érte járó plusz pontok) miatt nagyon megugranának a ponthatárok. Tavaly mintegy 200 szakon nem volt elég a kitűnő érettségi sem a bekerüléshez, ezért már korábban is ajánlatos volt a nehezebb vizsgát választani.
A minőséget óvnák a rektorok
2010-ben a jelentkezési szabályokban nem volt változás, viszont a minimális bejutási pontszámot alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben 160 pontról 200 pontra emelték. A felsőfokú szakképzéseknél azonban nem változott: ott továbbra is 140 pont marad a bejutási küszöb. Tavaly csaknem négyszáz olyan alapszak volt, ahol a ponthatárt a minimum környékén húzták meg. Ezek főként költségtérítéses képzések voltak.
A Magyar Rektori Konferencia a minimum megemelésével a minőséget akarja óvni, ugyanis 2008-ban már a középszintű érettségin elért 40 százalékos – azaz gyenge közepes – teljesítménnyel is be lehetett kerülni a felsőoktatásba, azaz az egyetemekre és a főiskolákra bejuthattak a „gyengébb képességű” diákok is. A rektorok számításai szerint a bejutási küszöb emelkedése miatt az államilag finanszírozott képzésben mintegy 750-nel lenne kevesebb hallgató, míg a költségtérítéses képzésben 1500-zal.
Még tovább emelnék
Az előző kormány utolsó intézkedésinek egyike volt, hogy rendeletbe foglalták: 2012 februárjától 240 pontra emelik a bejutási küszöböt. Ez már két, közel jeles szintű középszintű, vagy legalább egy emelt szintű érettségit feltételez – írja a Felvi.hu. Emellett a felvételi eljárás során kapható többletpontok mértéke is nő: 80-ról 100-ra, tehát 400+100 pontos rendszert hoznak létre (a mostani 400+80-as helyett).
Átrendezték a számokat
56 ezer államilag támogatott hallgatót vehetnek fel alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre és felsőfokú szakképzésre, ugyanannyit, mint az elmúlt évben. Annyi változás történt csak, hogy kissé átrendezték a képzési területekre felvehetők létszámát: a 2010/2011-es tanévben bölcsész, pedagógus és jogász szakokra kevesebb, a műszaki, a gazdasági és az egészségügyi karokra pedig több államilag támogatott diák kerülhet be.
Két év múlva az emelt szintű érettségiért adható többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy mivel legfeljebb két emelt szintű érettségiért kapható többletpont, így azokkal meg lehet szerezni a maximális többletpontot. Tehát két olyan érettségi vizsgatárgyból, amiből az adott szakon pontot lehet számítani, legalább 50-60 százalékos eredményt kell elérni ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen.
A diákok véleménye megoszlik
A 200-as határ a maximális pontszám 42 százaléka körüli teljesítményt jelent, ez közelítene a 2007-es követelményhez: akkor a bejutási küszöböt az elérhető pontszám felében határozták meg. Egy felmérés szerint a középiskolások egyetértettek a rektorok álláspontjával, azaz a 200-as minimumponthatárral.
A 240 pont azonban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájánál (HÖOK) „kivágta a biztosítékot”: szerintük a hatására sok kisebb vidéki intézmény finanszírozási csapdába kerülne – írta az MR1-Kossuth Rádió honlapja. A hallgatók szerint nincs összefüggés a ponthatárok és a teljesítmény között, az intézkedéssel nem lehet a minőség javítását elősegíteni, ezért nem támogatják a változást.
Miskolczi Norbert, a HÖOK korábbi elnöke a Magyar Nemzetnek régebben azt nyilatkozta: nem kaptak pontos statisztikát arról, hogy mennyien esnének el a felsőoktatás lehetőségétől, ha 240 pontra emelnék a minimum felvételi ponthatárt. Becsléseik szerint 1500 államilag támogatott és 3-4000 költségtérítéses hallgató nem jutna be az intézményekbe. Ez elsősorban a vidéki intézmények költségvetését érintené rosszul, hiszen a kevesebb hallgató után kevesebb állami támogatást kapnának az egyetemek, főiskolák.
