A felsőoktatási felvételi során maximálisan 480 pont szerezhető. () Ennek az elérése csak úgy lehetséges, ha a jelentkező minden érettségi tantárgya 100 százalékos, és az adott szak követelményeiben szereplő legalább két tantárgyból emelt szintű vizsgát tett. Például ha a felvételiző a biológia alapszakot célozta meg, akkor biológiából és kémiából, ám ha a gazdálkodás és menedzsment BSc-szakra szeretne bejutni, akkor matekból és történelemből kell az emelt szintű érettségi.
Az érettségit százalékokkal értékelik, ezeket számítják át a jegyekre, amelyek a bizonyítványba kerülnek. Aki ötösre érettségizett, lehet, hogy 80, ám az is lehetséges, hogy 100 százalékot ér el. Ebből számítják ki a felvételi pontokat.
Hogyan számítják ki a pontokat?
Alapszakon az összpontszám kétféleképpen számítható ki: vagy a tanulmányi és az érettségi eredmények összeadásával, vagy csak az érettségi jegyeinek felhasználásával. A felvételi során azt az eredményt veszik figyelembe, amelyik magasabb, azaz előnyösebb a jelentkező számára.
A pontszámítás módjai:
A tanulmányi pontoknál számít, hogy milyen lett a diák középiskolai bizonyítványa. Öt tantárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, illetve egy választott tárgy) utolsó két év végi érdemjegyeit összeadjuk, majd megduplázzuk. Ez maximum 100 lehet. Ezután az érettségi százalékos eredményeinek az átlagát kell vennünk, amely szintén legfeljebb 100. A kettő összege adja a maximálisan elérhető 200 pontot.
A másik fajta pontszámításkor, az érettségi pontok esetén a felvételhez kötelező két érettségi vizsgatárgy – közép- és emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt – százalékos eredményeit egyszerűen összeadják. Így is maximum 200 pont kapható.
Az eredményeket megduplázzák (tehát már 400 pontnál tartunk), majd ehhez adódnak a többletpontok, amelyek azonban nem mehetnek 80 fölé. A Felvi.hu felületén egy Pontszámító kalkulátor segít a számolgatásban.
->
Ha viszont még a régi rendszerben – 2005 előtt – maturált a jelentkező, akkor az érdemjegyeket a legmagasabb százalékértéken számítják át. A jeles (5) minden esetben 100 százaléknak felel meg, a jó (4) 79, a közepes (3) 59, míg az elégséges (2) csak 39 százalékot ér.
A felsőfokú szakképzésre jelentkezőknél háromféle módszerrel számolnak: nemcsak a tanulmányi pontokat duplázhatják meg, hanem az érettségi eredményeket is, illetve a kettő összegét is nézhetik – attól függően, melyik adja a legmagasabb értéket. A felsőfokú szakképzésben az intézmények nem határozták meg, hogy mely tárgyakból kell az érettségi pontot számolni, így a két legjobb jegyet veszik alapul.
Több jogcímen járhat többletpont
A maximális pontszám elérhető például úgy, hogy a felvételizőnek van egy felsőfokú nyelvvizsgája plusz egy emelt szintű érettségije. Persze kizárólag akkor, ha az összes érettségi eredménye 100 százalékos. A többletpontok összege legfeljebb 80 lehet, még akkor is, ha a különböző jogcímek alapján elértek összege ezt meghaladná.
Két csoportra lehet osztani a többletpontokat: vannak olyanok, amelyek minden szakon kötelezően járnak (jogszabály rendelkezik róluk), de a képzési területek is kiköthetik, hogy mire adnak pluszpontokat. Az első csoportba tartoznak az emelt szintű érettségiért, a nyelvtudásért (nyelvvizsgáért), illetve az előnyben részesítés miatt járó többletpontok. Ezzel szemben csak bizonyos képzési területeken jár többletpont a tanulmányi, művészeti és sporteredmények, valamint a szakképesítés alapján.
1. Az országosan, jogszabály alapján járó pluszpontok:
– Emelt szintű érettségiért: csak akkor adnak érte többletpontot, ha legalább 30 százalékos az eredménye. Vizsgatárgyanként 40, tehát legfeljebb 80 többletpont vehető figyelembe.
– Nyelvtudásért: a középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgáért 35, a felsőfokúért pedig 50 többletpont jár. Ha viszont a jelentkezőnek több különböző nyelvvizsgája is van, akkor is összesen legfeljebb 50 pluszpontot kaphat. Amennyiben a jelentkezőnek emelt szintű az érettségije és nyelvvizsgája is van az adott nyelvből, akkor a többletpontokat csak egyszer kapja meg – azt a pontszámot számítják be, amelyik magasabb.
– Előnyben részesítés esetén: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékos, illetve gyermeket gondozó jelentkezőket segítik ilyen többletpontokkal, ezen a jogcímen legfeljebb 50 adható. Hátrányos helyzet miatt 25 jár, a halmozottan hátrányos helyzetűek ezen túl további 25 pontra jogosultak. Fogyatékosság esetén, illetve gyermeknevelésért (gyes, gyed vagy gyet alatt) is 50 pont kapható.
2. Az egyes képzési területeken adható többletpontok:
– Tanulmányi és művészeti versenyeredményekért: tárgyanként legfeljebb egy országos középiskolai versenyen (mint például az OKTV-n) elért eredmény alapján jár pont. A versenyek első helyezettjei általában 25-80 többletponttal lehetnek gazdagabbak, de sok esetben a többi dobogóst is méltányolják. A részletek itt olvashatók.
– Szakképesítésért: az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, egy szakirányú, emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve technikusképesítő bizonyítványért 30 többletpont adható – ám csak akkor, ha a megcélzott alapszaknál beszámítják. Tehát a kereskedelmi menedzser szakképzettséget hiába is próbálnánk beszámíttatni a villamosmérnöki alapszakon, azért nem jár többletpont. Ám ha a felvételiző vegyipari gépészmérnök-asszisztens, akkor 30 pontot kaphat érte, mert a jelentkezése szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak minősül.
– Sporteredményért: olimpián, világ- és Európa-bajnokságon elért legalább harmadik helyezésért 20, az országos bajnokság legjobbjainak pedig 10 többletpont adható.
->
Néhol volt felvételi is
Nem minden szakon az érettségi és a középiskolai eredmények alapján számítják a pontokat. A művészeti és a művészetközvetítés képzési terület összes szakján felvételizni kell (ezek a felvételik mostanra már véget értek), nem a központi pontszámítási rendszer alapján válogatják ki a leendő hallgatókat. A felvételi vizsgákat az adott felsőoktatási intézmény szervezi, és a diákoknak több rostán kell átverekedniük magukat. Összesen maximum 200 pont szerezhető, ám ezen túl beszámíthatók a többletpontok is.
A mesterképzésre jelentkezőknek is külön vizsgát kell tenniük. Az MSc/MA szakokra jelentkezők maximum 100 pontot érhetnek el. Az intézmények maguk állítják össze a mesterfelvételit: nemcsak a feladatsorokat, hanem a pontszámítás szabályait is ők alkotják meg, ezért ezek a legtöbb helyen eltérőek.
