Pénzügy

A kormány szabályozná a felvételit

Korábban a Magyar Rektori Konferencia képzési területi bizottságai dönthettek arról, hogy a felsőoktatás mely szakjain kell a bejutáshoz emelt szintű érettségit tenni, és milyen tantárgyból. Ezt a jogot most a kormány kiveszi az intézményvezetők kezéből, a véleményüket azonban meghallgatja.

Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat szerint a kormány döntene arról a jövőben, hogy mely képzések esetében, mennyi és melyik tantárgyakból legyen a felvétel feltétele az emelt szintű érettségi. A fideszes Pokorni Zoltán és Pósán László által benyújtott előterjesztés szerint először a 2013 őszén induló képzéseknél kellene alkalmazni. A kormány 2010. október 30-áig konzultál a felsőoktatási intézményekkel, és ezután jelöli ki a „felvételi tantárgyakat”.

A törvénytervezet szerint a felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a kormány egy rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok esetében mely vizsgatárgyából vagy vizsgatárgyakból kell emelt szintű érettségi vizsgát teljesíteni.

Az Országgyűlés már az előző kormány idején – tavaly novemberben – elfogadta azt az indítványt, amely szerint a jelentkezésekhez szükséges vizsga szintjét közös intézményi javaslat alapján a kormány képzési területenként, illetve szakonként rendeletben határozza meg. Ám nem tették kötelezővé az emelt szintű érettségit. Emellett azt is megszavazták, hogy a kormány jelölné ki azokat a vizsgatárgyakat is, melyek közül a felsőoktatási intézmények választhatnak.

A kétszintű érettségi a 2005-ös bevezetése óta sok vitát váltott ki, a szakemberek, a politikai erők, az oktatók és hallgatók részéről is egyre több támadás éri a rendszert. A szabályozás célja a kétszintű érettségi eredeti koncepciójához való visszatérés volt: a középszintű vizsga követelményei az általános műveltségi szinthez igazodnak, míg a felsőoktatási képzésbe való bekapcsolódáshoz emelt szintűre lesz szükség.

Mindenhol kötelező lesz

Ahol már kötelező

Először a bölcsészettudományi területen volt csak kötelező az emelt szint. A diákok az élő idegen nyelvek három alapképzésére – az anglisztikára, a germanisztikára, illetve a romanisztikára – csak a nehezebb vizsgával jelentkezhettek, és angol, német, francia, olasz vagy spanyol nyelvből hozhatták a pontjukat. 2010-től viszont már az orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész és az állatorvosi képzéseknél is kötelezővé vált legalább egy emelt szintű érettségi a bejutáshoz. A felvételizők a tantárgyak közül a fizikát, kémiát vagy a biológiát választhatták.

A Fidesz-KDNP is kötelezővé tenné legalább egy tárgyból az emelt szintű vizsgát a felsőoktatásba való bejutáshoz. Így egyik iskola sem tudna kibújni a szabályok alól, és a hallgatókért folytatott verseny igazságos lenne. Az MRK már korábban is azt is szorgalmazta, hogy a nehezebb szint legyen a tényleges „felvételi vizsga”, csak azt nem tudták eldönteni, hogy egy vagy két tantárgyból maturáljanak emelt szinten a diákok.

Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke korábban a Magyar Nemzetnek kifejtette, hogy a hallgatókért küzdő intézményi versenyben, ha nem kötelező, akkor a legtöbb intézmény nem írná elő az emelt szintű érettségit. Amíg az állam a hallgatói létszám alapján fizeti a normatív támogatást, az intézményeknek nem áll érdekükben a követelmények szigorítása – jelentette ki a lapnak. Akkor arról is beszélt, hogy inkább a korábbi, egyszintű érettségik és a felvételit állítaná vissza.

Pósán László szerint azért van szükség erre a törvénymódosításra, mert a felsőoktatásban csökkent a színvonal, hiszen a normatív támogatás miatt az intézmények egyre több diákot vettek fel, ehhez pedig leszállították a követelményszintet. Szerinte a főiskolák, egyetemek abban is ellenérdekeltekké váltak, hogy a képzés közben elküldjék a rosszul teljesítő diákokat. Így olyanok is kaphattak diplomát, akiknek hiányos volt a tudásuk. Ezt a képviselő megengedhetetlennek nevezte, ahogy azt is, hogy az érettségi vizsgák követelményszintje jelentősen lecsökkent.

Drágább az emelt szintű érettségi

Az emelt szintű érettségit nem a saját középiskolájukban írják a diákok, hanem külön vizsgaközpontokban, külső helyszíneken. Ezért jóval több pénzbe kerül. Ha minden felvételizőnek kötelező lenne, akkor az államnak jelentős többletkiadást okozna. Az MRK egyik elnökségi tagja korábban az fn.hu-nak azt mondta: szerinte az egyetemeknek és a főiskoláknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk az érettségikben, például az intézményvezetők elnökölhetnének a vizsgákon.

Az ellenzék szerint sérül az intézményi autonómia

Az Országgyűlés kedden lefolytatta az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A kormány nevében felszólaló Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta, hogy az érettségi rendszernek sok a hibája, ezért a kormány minden olyan intézkedést támogat, amely emeli az oktatás eredményességét – írta az MTI. Michl József (KDNP) pedig arról is beszélt, hogy a kormány komolyan gondolja, hogy folyamatosan felügyelje a felsőoktatási intézmények színvonalát és segítse azok növekedését. Már idén fontos feladat lesz az intézmények véleményének beszerzése, hogy együttműködve alakíthassák ki a felvételi rendszert – tette hozzá.

Az MSZP-s Hiller István megismételte korábbi javaslatát, amely szerint a kormány döntése előtt az oktatási bizottságban meg kellene tárgyalni, hogy milyen tárgyakból kell emelt szintű érettségit tenni. Osztolykán Ágnes (LMP) egyetért azzal, hogy a törvényjavaslat alkotói növelni akarják az emelt szintű érettségi szerepét, de a módszerrel nem. Pártja úgy véli, hogy ezzel sérülhet az intézmények autonómiája. A Jobbik is egyetértett az indítvány céljával, de képviselőjük, Szávay István szerint elkapkodott a javaslat, és az előterjesztő nem egyeztetett a Magyar Rektori Konferenciával, a hallgatói érdekképviseletekkel és a pedagógusok szervezeteivel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik