Az előterjesztést Czomba Sándor és Font Sándor fideszes képviselők nyújtották be önálló képviselői indítványként. Így az előterjesztett új javaslat egyszerűsít az alkalmi munkavállalást. A foglalkoztatás idejét a korábbi 90-ről 120 napra emeli fel, a két leginkább érintett területet – a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat – kiemelten kezeli. Jövedelemtől függetlenül a befizetendő közteher mértéke 500 forint lesz. Emellett a munkavállalókat egyszerűsített módon elektronikusan és papíralapon is be lehet majd jelenteni.
A kormánypárti honatyák tartózkodása miatt – az ellenzéki pártok támogató szavazatai mellett – a testület nem támogatta az MSZP-s képviselők által a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvény módosítására benyújtott önálló képviselői indítványt, azt tárgysorozatba sem vették.
A Gőgös Zoltán, Ficsor Ádám és Harangozó Gábor MSZP-s képviselők által benyújtott önálló képviselő indítvány azt célozta, hogy a nemzeti agrárkár-enyhítési alapba történő gazdálkodói befizetés június 30-i határidejét – tekintettel a károsult gazdálkodók nehéz anyagi helyzetére – módosítsák 2010. november 30-ra.
Azzal ugyan minden bizottsági tag egyetértett, hogy a károsult mezőgazdasági termelőkön segíteni kell mielőbb, azonban a segítség technikai részleteiben vita volt a jelenlévők között. A kormány képviselője – Mikó Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezető-helyettese – jelezte, hogy a szaktárca az elvet támogatja, de a legkésőbbi befizetési időpontot szeptember 30-ban kellene megjelölni pénzügyi okok miatt. Ezzel a kormánypárti honatyák is egyetértettek. Ezért tartózkodtak. Ígéretet tettek ugyanakkor arra, hogy a szóban forgó javaslat, a szükséges korrekciók után a lehető leghamarabb az Országgyűlés plenáris ülése elé kerül. (A bizottság ülésével egy időben, hétfőn délelőtt a kormányszóvivő már bejelentette, hogy a kormány úgy döntött: a gazdáknak 2010. június 30. helyett 2010. szeptember 30-ig kell befizetniük a kárenyhítési alapba.)
Az alkalmi munkavállalás egyszerűsítését Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke azzal indokolta a módosító javaslatot, hogy a most érvényben lévő szabályozást lényegében a gyakorlatban nem lehet alkalmazni. Ezért e terület törvényi szabályozását újra kellett gondolni.
Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: kezdeményezte a bizottságnál, hogy a termelői értékesítő szervezeteket, a TÉSZ-eket nevesítsék a készülő új törvényben, mert az előzőben ez nem történt meg és az ellenőrzések során ez gyakran gondot okozott a munkaadóknak.
A mezőgazdasági bizottság megválasztotta a testület keretei között működő albizottságok vezetőit és tagjait is hétfői ülésén.
