Pénzügy

A nőnek otthon a helye?

Az Európai Unióban egyre több nő dolgozik. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve azonban ritkán valósul meg, a férfiaknak általában jóval magasabb a keresetük. Általános az a hiedelem is, hogy csak a szép nők „csinálhatnak” karriert. Egy kutatás rámutatott: ha választhatna, akkor igen sok férfi nem engedné dolgozni a nejét. A nemzetközi nőnap miatt a figyelem ma a „gyengébb nemre” irányul.

Míg 2005-ben az EU-ban a nők 56,6 százaléka dolgozott, 2009-re már az 58,7 százalékuk. Az öt év alatt a valamilyen kereső tevékenységet végző férfiak száma viszont csökkent: 71,4-ről 71 százalékra – derül ki az Eurostatnak a nemzetközi nőnap alkalmából közzétett felmérésből. Hazánkban mind a nőknél, mind a férfiaknál körülbelül ugyanakkora volt a csökkenés: előbbiek foglalkoztatása 51,2-ről 49,9 százalékra, utóbbiaké 63,7-ről 61,2 százaléka esett vissza. Dániában van munkája a legtöbb nőnek (73,7 százaléknak), a sereghajtó pedig Málta, ott a szebbik nemnek csak 37,9 százaléka dolgozik.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint még mindig a világ egynegyede – nagy többségükben 18-34 év közötti fiatalok – vélik úgy, hogy a nőknek otthon a helyük. A 23 országban 24 ezer ember megkérdezésével készült Reuters/Ipsos-felmérést a nemzetközi nőnap előtt hozták nyilvánosságra. Ennek alapján kiderült: a legtöbben Indiában (54 százalék), Törökországban (52 százalék), Japánban (48 százalék), Kínában (34 százalék), Oroszországban (34 százalék) és Magyarországon (34 százalék) gondolják úgy, hogy a nőknek nem kellene dolgozniuk. A „nő helye otthon van” kijelentéssel összességében a válaszadók 74 százaléka nem értett egyet – írja az MTI.

„Annak ellenére, hogy a múlt század során a nők hatalmas előrelépést tettek a társadalomban való részvétel terén – a politikától a munka világán, a sporton és a médián át a szellemi törekvésekig –, számos korláttal kell még megbirkózniuk. Ez kutatás a többség véleményét kifejezve azzal az alapvető tanulsággal bír, hogy a nők számára elengedhetetlen, hogy képesek legyenek választani, hogyan és milyen területen akarják kibontakoztatni magukat” – mondta John Wright, az Ipsos közvélemény-kutató helyettes elnöke.

Azokban az országokban, ahol a legtöbben vélekedtek úgy, hogy a nők helye otthon van, a nemek között is csekély a véleménykülönbség – mutatta ki a felmérés. Például Indiában, ahol a megkérdezettek több mint fele értett egyet a kijelentéssel, a férfiak és nők nagyjából egyenlő arányban vélekedtek így.

A legnagyobb hátrányos helyzetű csoport

Az uniós közvélemény-kutató intézet, az Eurobarométer legfrissebb felmérése szerint az európaiak 62 százaléka látja úgy, hogy a társadalom számos területén még ma is létezik egyenlőtlenség a nemek között. Az Európai Bizottság épp ezért pénteken egy politikai nyilatkozatot tett: „a nemzetközi nőnap közeledtével” kiálltak a nők és férfiak közötti egyenlőségért. Öt területet emeltek ki: a munkaerő-piaci esélyegyenlőséget és az egyenlő mértékű gazdasági függetlenséget a nők és a férfiak számára, az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvét, a nemek közötti esélyegyenlőséget a döntéshozatalban, a nemi alapú erőszak felszámolását, valamint azt, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését folyamatosan napirenden kell tartani az unió külső kapcsolataiban és a nemzetközi szervezetekben.

A nemek közötti bérolló az Eurostat adatai szerint az EU-ban átlagosan 18 százalékos – tehát az azonos munkát végző férfiak fizetése ennyivel magasabb a nőkénél. Magyarország például az átlag közelében található, 17,5 százalékkal.

A Humán Rent Európa egy korábbi felmérése szerint a magyar férfiak nem tartják égető problémának a nemek közötti bérkülönbséget. A válaszadók pasik negyede szerint nem éri a nőket diszkrimináció a munkában. Elevenen él az a hit, hogy csak a szép nők lehetnek sikeresek – a megkérdezettek nemtől függetlenül fontos szempontnak tartják egy nő karrierjére nézve a megjelenését.

A nők a legnagyobb számú hátrányos helyzetű csoport a munkaerőpiacon. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz rengeteg panasz érkezik a diszkriminációjuk miatt.

Miért március nyolcadika?

1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. Más források szerint 1908-ban e napon egy tűzesetben halálát lelt 127 munkásnő emléke indította el a követelést, hogy évente egy nap szóljon a dolgozó nőkről – derül ki a Múlt-kor cikkéből.

1956. március 8. Nemzetközi Nőnap Sztálinvárosban (mai Dunaújváros). A turbinateremben a turbinakezelő nőket üdvözlik Nőnap alkalmából a férfi dolgozók.

Nőnap Sztálinvárosban (a mai Dunaújvárosban) 1956-ban. Forrás: MTI

Csak a virág maradt

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ára esik. A nőnap elvesztette az eredeti hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.

A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére. 1866-ban az I. Internacionálé első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről – véget akartak vetni annak a sztereotípiának, hogy a nők helye kizárólag otthon van – írja a Wikipedia.

Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.

1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, az új kormány szavazójogot biztosított a nőknek: ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik