A felsőfokú végzettségűek jövedelmi viszonyaival kapcsolatban több vizsgálat is ugyanazt a következtetést vonta le: a diploma nemcsak az elhelyezkedési esélyeket javítja, de komoly kereseti előnyt is eredményez. Az őket „felszippantó” munkaerőpiac telítődésével kapcsolatos félelmek ellenére a diploma által nyert bérprémium (azaz az alacsonyabb végzettségűekhez viszonyítva a magasabb végzettséggel elérhető jövedelemtöbblet) az utóbbi időben sem csökkent.
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a „diplomás pályakövetés-kutatás hallgatói motivációs vizsgálata” során a megkérdezetteknek két, jövedelmi várakozásokkal kapcsolatos kérdésre kellett válaszolniuk: mit gondolnak, mennyi ma Magyarországon a saját szakterületükön egy kezdő diplomás havi nettó átlagkeresete, a másik kérdés pedig arra vonatkozott, hogy szakterülettől függetlenül mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely számukra megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana. A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél több mint 52 ezer forinttal magasabb összegről gondolták azt, hogy elfogadható.
A Budapesten tanulók több pénzt szeretnének
A hallgatók véleménye szerint a most jellemző havi diplomás nettó kezdő bér 75 ezer és 150 ezer forint között mozog, a megfelelőnek tartott havi jövedelem ugyanakkor inkább a 125 ezer és 200 ezer forint. A fővárosi intézményekben tanuló hallgatók húszezer forinttal (13 százalékkal) magasabb kezdő bérről számoltak be, mint a vidéki városokban tanuló hallgatótársaik. Az általuk elégségesnek tartott kezdő bér összege is körülbelül ekkora eltérést mutat.
Fontos tényező, hogy hol laknak az egyes megkérdezettek. Ha a nagyobb lélekszámú településektől a kisebbek felé haladunk – azaz a fővárostól a megyeszékhelyeken, kisvárosokon át a községekig –, akkor lineárisan csökken a jelenlegi és a megfelelőnek tartott jövedelemre vonatkozó becslés, A két (a vélt és az elvárt) összeg közötti differencia is egyre kisebb.
A nők kevesebbel is megelégednének
Az Európai Bizottság a nemek közötti különbségekről készített éves jelentése szerint a férfiak és a nők között fennálló bérszakadék az EU-ban átlagosan 17,4 százalék. Ez részben annak tudható be, hogy a nők sokszor kevésbé elismert munkakörökben és pozíciókban tevékenykednek, sokan dolgoznak közülük részmunkaidőben, és családi okokból, például a gyermekvállalás miatt gyakrabban szakítják meg karrierjüket. Így nemcsak a bérek, a szakmai előmenetel és a nyugdíjjogosultság terén tapasztalnak negatív következményeket, hanem az elszegényedésük veszélye is erőteljesebb
Az Educatio felmérésének az adatai azt mutatják, hogy hazánkban a felsőoktatásban tanuló nők jövedelmi elvárásai elmaradnak a férfiakétól. A nők kezdőkeresetként megelégednének 124 ezer forinttal, a férfiak azonban ennél jóval Úgy tűnik, hogy a jövedelem kapcsán tapasztalható különbség már tanulmányaik alatt egyértelműen befolyásolja a nőket. Már hallgatóként is jóval alacsonyabbak az elvárásaik, mint az ugyanazon szakon tanuló férfiaké.
