A diákmunka nem munkaerő-kölcsönzés, de nagyon hasonlít hozzá. Február 22-től már a törvény is kimondja, hogy ha valaki iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, a tevékenység nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek.
Az új szabályozás kitér arra, hogy egy nappali tagozatos oktatásban részt vevő diák fő jogviszonya a tanulói, hallgatói jogviszony, épp ezért másféle, a munka törvénykönyvétől eltérő jogok vonatkoznak rá, mint a „hagyományos” (tehát állományban lévő, vagy atipikus módon foglalkoztatott) munkavállalókra. A szövetkezeti diákmunkásokkal kötött munkaszerződés például kizárólag határozott idejű lehet, ugyanis a tanulói jogviszony idejét nem lehet előre meghatározni – a felsőoktatásból ki is pereghet egy hallgató, de évismétlés, halasztás esetén akár meg is hosszabbíthatja a képzés idejét.
A diákoknak nem jár szabadság?
A kölcsönzött munkásokat alkalmazó vállalkozásoknál az állományon kívüli dolgozóknak is ugyanannyi szabadság jár, ugyanolyan jogaik vannak, illetve a fizetésük sem lehet kevesebb, mint a saját alkalmazottaké. Munkaerő-kölcsönzéskor a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő a munkaszerződésben a dolgozó átengedésének a feltételeiben állapodik meg. Az iskolaszövetkezethez viszont kiszervezik a munkát: egy meghatározott feladat ellátását végzik el egy harmadik személy – azaz a cég, amelyhez „kiközvetítik” a fiatalokat – részére. A diákmunkások utasítást szinte minden esetben csak a szövetkezet „emberétől” fogadhatnak el, akinek az a feladata, hogy biztosítsa a felek között a folyamatos kapcsolatot.
A diákmunkásoknak az iskolaszövetkezettel van munkaszerződésük. A harmadik fél utasítási jogköre korlátozott: kizárólag a saját üzem- és üzletmenetének fenntartása miatt mondhatja meg a diákoknak, mit csináljanak, milyen munkát végezzenek. Emellett még a munkavédelem, az egyes munkavállalói csoportok foglalkoztatására vonatkozó szabályok, illetve az egyenlő bánásmód követelményének betartása esetén minősül munkáltatónak.
A munkaidő beosztását is a szövetkezet szabályozza. Az új törvény szerint például a szabadságra és az állásidőre (amikor a dolgozó a munkáltató miatt nem tud munkát végezni, akkor is megilleti a személyi alapbére) vonatkozó szabályokat sem kell alkalmazni a diákmunkások esetén.
Az iskolaszövetkezeteknek tetszik
A diákmunka-közvetítőket korábban leggyakrabban munkaerő-kölcsönzés miatt bírságolta meg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Horváth István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője egy konferencián elmondta, hogy a szövetkezeteknek valóban nincs joguk munkaerőt közvetíteni, kölcsönözni, ám a szolgáltatás kiszervezése (outsourcing) engedélyezett. A kettő között az a különbség – magyarázta – hogy ez utóbbi tevékenységet nem az igénybe vevő koordinálja, hanem a diákszövetkezet munkatársa. Ha például a diákmunkások szüretelnek, akkor nem a szőlősgazdától kapják az instrukciókat, hanem a szövetkezet munkatársától.
A fizetés nem fix
„A diákok, egyéni felkészültségüktől, szakismeretüktől, nyelvismeretüktől függően több munkakör feladatait is vállalhatják a keret-munkaszerződésben, és az idejüktől függően dolgozhatnak az egyes munkakörökben. Ehhez igazodva az egyes munkakörökhöz tartozó alapbérük is változó lehet” – mondta Kurdi Ferenc.
A Pannon-Work Iskolaszövetkezet igazgatósának tagja, Kurdi Ferenc egy sajtóközleményt juttatott el az fn.hu-nak, amelyben jelezte: az a legfontosabb változás, hogy mostantól nem minősíthető át munkaerő-kölcsönzéssé a diákmunka. A törvény pontosítja az iskolaszövetkezetek, a szövetkezetek tagjai – a nappali tagozatos diákok – és a szolgáltatást megrendelő cégek, vállalkozók közötti jogi kapcsolatot. Mivel a törvény kimondja, hogy a munkavállaló diák fő jogviszonya a nappali tagozatos hallgatói jogviszony, a munkavégzésük így csak másodlagos lehet.
Takács Tibor, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) alelnöke szerint a törvénymódosítás megmentette az iskolaszövetkezeteket, mert kezdett ellehetetlenülni a működésük az OMMF bírságai miatt. „Bízunk abban, hogy a válság miatt a tavalyi évben mintegy 25-30 százalékos visszaesést elszenvedett diákmunka-szektor az idén – a törvénymódosítás miatt is – visszanyeri lendületét, és legalább a 2008. év szintjét eléri a diákmunka éves volumene.” Az alelnök hozzátette: az ISZOSZ továbbra sem tekint ellenfélként a munkaerő-kölcsönzőkre, folytatni szeretnék a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségével (SZTMSZ) a tavalyi év során megkezdett együttműködést.
A munkaerő-kölcsönzők tiltakoznak
A munkaadóknak sokszor jobban megéri a diákok alkalmazása kölcsönzött munkaerő vagy saját állomány (ahogy a nemrég kirobbant Pannon-ügy is mutatja) helyett, hiszen jóval kevesebbe kerülnek nekik. A nappali tagozatos tanulók után nem kell tb-t fizetni, hiszen a tanulói jogviszony miatt ez már „rendezve van” az államnál.
Az SZTMSZ már a jogszabályváltozások tervezete ellen is tiltakozott, a törvénymódosítás pedig szerintük ellenkezik az Európai Unió jogrendszerével, és újabb csapást mérhet az amúgy sem rózsás helyzetben lévő munkaerőpiacra – akár munkahelyek ezreit és a biztos társadalombiztosítási bevételeket veszélyeztetve. A témáról csütörtökön – a Munkaerő-kölcsönzési konferenciájukkal egy időben – fejtik ki bővebben a véleményüket a sajtónak.
