A mérnöki, műszaki (különösen villamos- és gépészmérnökök), informatikai, valamint pénzügyi, gazdasági végzettségű diplomások iránt a recesszió ellenére is nagy a kereslet. A szaktudás iránti igény egyre erősebben jelenik meg a munkaerőpiacon, így bár a válság még mindig negatív hatással van a keresleti-kínálati viszonyokra, egyes területeken már fellendülés tapasztalható.
A pozitív várakozásokat bizonyítja az is, hogy a HVG Állásbörze kiállítóhelyeinek a 70 százaléka elkelt február elejére – áll a szervezők lapunknak eljuttatott közleményében. Az eddig jelentkezett kiállítók többsége elsősorban mérnököket kereső gyártóvállalatok, őket követi az IT- és telekommunikációs szektor, amelyek a mérnökök és informatikusok legmeghatározóbb munkaadói.
A kiállítói listában sok szolgáltató központ és a pénzügyi szolgáltatásokat (bank és biztosítás) nyújtó vállalatok. Ez utóbbiak főként gazdasági, pénzügyi végzettségű fiatalokat és több idegen nyelvet beszélő munkavállalókat keresnek. Mellettük több autóipari vállalat, az energiaszolgáltatási szektor és a kereskedelmi láncok is lefoglalták már a standjukat. A fenti kínálat a személyzeti tanácsadóknak köszönhetően más területek ajánlataival is kiegészül.
Kampány a „született” informatikusoknak
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a MEFIT Alapítvány az 2010. január és március között országos rendezvénysorozattal folytatja az egy évvel ezelőtt indult, Született informatikus elnevezésű képzési kampányát. A céljuk az, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkezőkkel és az alsóbb éves középiskolásokkal megismertessék az informatikai szektorban és az informatikusi munkakörben elérhető lehetőségeket.
A szakember-utánpótlás érdekében indított kampány szervesen kapcsolódik az Európa szerte zajló „e-Skills Week” eseménysorozathoz. Az Európai Unió több mint húsz országában elindított kezdeményezés arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a digitális felkészültségnek a foglalkoztatás bővítése terén kiemelten fontos szerepe van – olvasható az MTI-nek eljuttatott közleményükben.
Összeszerelő országgá válhatunk?
A kutatás-fejlesztésre szakosodott magyar csúcstechnológiai cégek is súlyos szakemberhiánnyal küzdenek, ezért sürgős oktatási reformra volna szükség Magyarországon – hívta fel a figyelmet az MTA Műszaki, Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete.
Egy felmérésükből kiderült: Magyarországon az egyetemi, főiskolai hallgatók csupán tíz százaléka tanul reálszakon, míg a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások aránya az OECD átlagában huszonöt százalék körül van, sőt a távol-keleti országokban – például Szingapúrban – meghaladja a negyven százalékot is. Épp ezért sürgős intézkedésekre volna szükség azon folyamat megállításához, amely Magyarországot a sokat hangoztatott kutatás-fejlesztés és innováció országa helyett legjobb esetben is csupán alacsony bérű, elektronikai összeszerelő-ipari gazdasággá teszi.
Nemcsak mennyiségi, hanem súlyos minőségi hiányosságok is jellemzik a magyar oktatást – áll az MTA felmérésében. Például a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság – amely a magyar felsőoktatás minőségéért felelős független szakmai testület – új tagjai között nem található meg a műszaki terület egyetlen képviselője sem.
Az MTA szerint azért is kiemelten fontos az ágazat szakemberhiányának mielőbbi megoldása, mert a teljes elektronikai műszeripar a magyar feldolgozóipar exportjának 35 százalékát teszi ki.
