A munka törvénykönyve szerint a dolgozónak joga van ahhoz, hogy szabadon munkát vállaljon, ám bizonyos korlátokat szab, ha több munkáltatónál áll alkalmazásban. A munkaerejüket alapvetően a főállásban kell hasznosítaniuk, kiegészítésképp azonban létesíthetnek további munkaviszonyt is.
“Álláshalmozás”
A környezetmérnöki diplomát szerzett Kriszta a szakmájában egyáltalán nem tudott elhelyezkedni. Amikor úgy döntött, hogy már bármi megfelelő lenne neki, egyszerre két állás- ajánlatot is kapott: az első cégnél az egyik középvezető keresett négyórás asszisztenst, a másikba pedig – egy ügyvédi irodába – napi két órában titkárnőnek vették fel. Hétvégén pedig fizetés-kiegészítésként gyerekekre vigyázott. Nevetve mondta mindig, hogy köz- és önveszélyes álláshalmozó, ám mégsem sikerül heti negyven órát dolgoznia.
Amennyiben a már meglévő állása mellé egy újabbat, vagy valamely más munkát vállal – például vállalkozást, megbízást, bedolgozást –, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. Érdemes még a munkaszerződés megkötése előtt megbeszélni vele a terveket, mert a munkaadó akár meg is tilthatja az újabb állás elvállalását. Ennek igen egyszerű oka van: az új vállalkozás vagy tevékenység sértheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit.
Sok a kamu hirdetés
Ha részmunkaidős munkát, mellékfoglalkozást keresünk a hirdetési újságokban és a weboldalakon, akkor rengeteg otthonról végezhető, magas kereseti lehetőséggel kecsegtető ajánlatokkal találjuk szembe magunkat. A távmunka gyűjtőnév alatt hirdetett pénzkereseti lehetőségek általában a „legveszélyesebbek”, itt sokszor piramisjátékot takar a munka. Elterjedtek a munkavégzés nélküli pénzkeresést kínáló internetes ajánlatok is, ezek gyakran 120-150 ezres havi jövedelemmel kecsegtetnek. A „válaszborítékért tájékoztatjuk” típusúaknál bizonyos összeget kell elküldeni, átutalni a munkacsomag megszerzéséhez. Ezután minden esetben az a válasz érkezik: mi is tegyünk ugyanígy, és a jelentkezőktől befolyó összeg a miénk lesz.
A távmunka valójában a munkavégzésnek csak a módja, nem pedig maga a munka – hívja fel a figyelmet a Telework Budapest Konzorcium. Csak az olyan hirdetés kínál valódi munkát, amelyben „otthon dolgozó könyvelőt” vagy épp „távmunkában dolgozó informatikust” keresnek – tehát a szövegben mindig szerepelnie kell a foglalkozásnak, a szakképzettségnek.
Pénzügyi tanácsadó vagy gyorskölcsönügynök
Középfokú végzettség is elég a pénzügyi termékeket értékesítő ügynöki munkához – amelyet lehet akár mellékállásban is végezni, hiszen jövedelmet csak a megkötött szerződések után fizetnek.
Ugyanez a helyzet szinte minden ügynöki munkával, az apróhirdetések között kábeltévé-, gyorskölcsön-, biztosítási ügynököket, hitel- és befektetési tanácsadókat találhatunk igen nagy számban. Ezek egyik változata az a fajta telemarketing, melynek során a telefonkönyvből kiválasztott embereknek utazási vagy épp egészségmegőrző termékeket kell eladni, bemutatóra invitálni őket.
„Házról házra” jár a kérdezőbiztos is, bár neki nem kell eladnia semmit, csak a lakosság véleményét kell megkérdeznie egyes témákról. A villanyóra-leolvasónak pedig például akkor kell dolgozni, amikor az ügyfelek otthon vannak – például hétvégén –, ezért akár még főállás mellett is végezhető mellékfoglalkozást jelenthet
Irodai munkák: titkárnő és könyvelő
A részmunkaidős titkárnői vagy könyvelői állásokra általában nyugdíjasokat, gyesen, gyeden lévőket keresnek. Ez a fajta munkavégzés azonban nem minden esetben jelenti azt, hogy a hét minden napján 4-4 órát tölt munkával valaki. Főként a könyvelőket, adótanácsadókat kereső cégekre jellemző, hogy a negyedéves vagy éves adóbevallás idején éjszakába nyúlóan, sőt néha még hétvégén is dolgozniuk kell a szakembereknek, ám „nyugisabb” időszakokban hetekig a munkahely környékére sem kell menniük. Ők azonban legtöbbször nem alkalmazottként, hanem alvállalkozóként állnak kapcsolatban a cégekkel.
Az adminisztrátor, asszisztens vagy titkár már más tészta: egy kisebb vállalkozás ügyeit általában napi néhány órában el tudja látni, és néha akár késő délután is dolgozhat. A nyelvtudás, számítógép-ismeret és a gyakorlat nagyon fontos az ilyen állásoknál, ám a titkárságvezető szakképzettségtől a legtöbb helyen eltekintenek.
Otthonról végezhető: jogász és informatikus
A vállalati jogász szintén olyan feladatot lát el, amely nem kíván meg állandó jelenlétet, általában teljesítménybérezés jár érte, és nem számít munkaviszonynak, csak eseti megbízási szerződéseket kötnek a felek.
Az informatikusok – rendszergazda, szoftverfejlesztő – szintén dolgozhatnak részmunkaidőben, például mellékállásban saját vállalkozást hozhatnak létre. Nemcsak annak van erre lehetősége, akinek informatikus a diplomája, a szakképzettsége. A papír nem számít, ám kiemelkedő szaktudás nélkül nem szabad belevágni.
A mellékes fizikai munka is lehet
A szakmával nem rendelkezőket – például azokat, akik gimnáziumi érettségit szereztek, és nem tanultak tovább – a hipermarketek polcfeltöltésre alkalmazzák szívesen, emellett a gyorséttermekben is találhatnak munkát. Az órabér nem túl magas, ám a legtöbb munkahelyen az alkalmazottak maguk határozhatják meg, mikor és mennyit dolgoznának.
Kiegészítő munkaként bébiszitterkedést, takarítást keresnek a legtöbben, de találkozhatunk olyan egészségügyi dolgozók hirdetéseivel is a lapokban, akik idős emberek otthoni ápolását vállalják. A gépelés és a szövegszerkesztés régebben slágermásodállás volt, mára azonban már egyre inkább kimegy a divatból, egyre kevesebb ilyen munkakeresést láthatunk.
A varrónőknél hatalmas előnyt jelent, ha önállóan képesek dolgozni, hiszen akkor otthonra is vállalhatnak ruhakészítést, vagy épp egyes munkáikat „haza tudják vinni”. Karbantartót és sofőrt viszont inkább alkalmi munkákra keresnek: a bérezésre a munkaórák alapján számíthatunk.
Kevés rugalmas munkát ajánlanak
Az Ecostat egy korábbi felmérése szerint a megkérdezett férfiak és nők csaknem fele szívesen dolgozna részmunkaidőben. A KSH adatai szerint az így foglalkoztatottak aránya 2008-ban némileg növekedett az előző évhez képest, és 4,3 százalékot tett ki. Az EU-27 átlaga azonban jóval magasabb: 17,3 százalék volt.
Ezen akar az Állami Foglakoztatási Szolgálat és a Telework Budapest Konzorcium változtatni: háromezer „rugalmas munkavégzési formájú”, azaz atipikus állással bővítenék a magyar munkaerőpiacot. A program résztvevőinek a célja emellett az, hogy 150 szakmát átalakítsanak rugalmasan és távmunkában is végezhetővé.
Nagy hangsúlyt fektetnek a nagyvállalati tanácsadásra, szervezetfejlesztésre, de a kkv-szektort és a munkavállalókat is megcélozzák. Már 1400 vállalatot megkerestek, és a visszajelzések szerint több mint 100 rugalmas munkahely létrejött 2009 végéig.
