Fábri István, az Eductio Kft. vezető elemzője szerint hiába folytatnak népszerűsítési kampányokat annak érdekében, hogy növeljék a természettudományi képzésben részt vevők számát, ennyi pénzért a legjobb kampány ellenére sem fogják többen választani a természettudományi és tanári pályát.
“Nem értek egyet azzal a leegyszerűsített negatív képpel, amivel a műszaki és természettudományi területen zajló folyamatokat szokták jellemezni az utóbbi időben. A műszaki az egyetlen képzésterület, amely a 2004 óta tartó folyamatos létszámcsökkenés ellenére megőrizte népszerűségét, nemcsak arányaiban, hanem abszolút számok tekintetében is. A természettudományi képzéseknél pedig nem csökkent, mindössze nem változott a jelentkezői létszám a felsőoktatási expanzió ellenére sem” – mondta a szociológus a decemberi Aktív Szemeszternek.
Az oktatási szakemberek azzal érvelnek, hogy már a középiskolában népszerűtlenek a reáltárgyak, véleménye szerint ez egy téves leegyszerűsítés és következtetés.
Többek között több olyan népszerű, gazdaságtudományi területhez tartozó szak van, ahol természettudományi tárgyból kell felvételi vizsgát tenni, csakúgy, mint a töretlenül népszerű orvosképzésben vagy a társadalomtudományi területhez tartozó szociológia szak esetében. Ezeken a területeken pedig általában magasan állapítják meg a ponthatárokat, sok esetben a kitűnő eredménnyel abszolválható 400 pont sem elegendő, pluszpontot kell szerezni a bejutáshoz. Itt remek reáltárgyas eredmények vannak, csak a jó teljesítményű diákok egy nagy csoportja nem a műszaki, természettudományi képzésekre jelentkezik – tette hozzá.
A fiatalok trendkövetők
A szakember egyébként úgy véli: a fiatalok a munkaerő-piaci trendek után mennek, ugyanakkor azt is látják, a diploma ma már nem jelent automatikus belépőt egy foglalkozási pozícióba. A most népszerű területek nem olyan pályák, amelyek egyértelmű, jól előre látható karrierutakat, elhelyezkedést kínálnak, hanem komoly alkalmazkodást, rugalmasságot igényelnek.
Az emelt szintű érettségiről elmondta: “Szerintem ezek az intézkedések elsősorban a felsőoktatás presztízsnöveléséhez járulhatnak hozzá. Azt, hogy a diákok az emelt szintű érettségi megkövetelése mellett ugyanannyian jelentkeznének-e a felsőoktatásba, csak egy, a középiskolások körében végzett motivációs felmérés tudná megválaszolni.”
