Módosult a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény: az állami támogatások pályázataiból egyes jogsértések akkor is kizárást eredményeznek, ha a „bűnös” munkáltató első alkalommal követte el azt. Ilyen például a bejelentés nélküli foglalkoztatás, de a szakszervezet szervezésének megakadályozása is. Más szabálytalanságok esetében viszont csak azok ismételt elkövetése miatt zárhatják ki a céget a támogatásokból. Ekkor az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) hatósági nyilvántartásba veszi a vállalatot, úgymond feketelistára teszi.
A munkaügyi hatóság döntéseit a 2009. november 1. utáni ügyekben – az illeték megfizetése után – akár egy magánszemély is megtekintheti. A törvény rendelkezése alapján azonban az OMMF az adatokat csak akkor adhatja ki, ha a munkáltató „visszaeső”, azaz két éven belül ismételten elkövette ugyanazt a jogsértést, és a bírósági döntés jogerős és végrehajtható.
Ez a vétség lehet például a kollektív szerződés be nem tartása, a munkabér csökkentése, a kifizetés határidejének elodázása, de kettős munkaidő-nyilvántartás vezetése is. Ezek mellett az egyenlő bánásmód elvének megsértésekor vagy a kölcsönzött munkavállalók jogainak csorbításakor is csak akkor kerül feketelistára a munkaadó, ha többször elkapja a felügyelőség. Mindkét jogsértésnek 2009. november 1-je utáninak kell lennie.
Ötszörösére nőtt a rehabilitációs járulék
A rehabilitációs hozzájárulást akkor köteles a foglalkoztató megfizetni, ha minimum húsz főt foglalkoztat, de a megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el az éves átlagos állományi létszám 5 százalékát. 2009-ben annyiszor 177 600 forintot kellett befizetnie a munkáltatónak az államkasszába, ahány megváltozott munkaképességű munkavállalóval kevesebbet foglalkoztatott az előírtnál. 2010-től ez az összeg 964 500 forintra, a korábbinak több mint ötszörösére nőtt – hívja fel a figyelmet a Work Force személyzeti tanácsadó cég.
Az érintett vállalatok jelentős része nem tud a változásról. Az állam és civilszervezetek részvételével a Work Force egy olyan átfogó program kialakítását kezdeményezte, amely a megfelelő partnerek összehozásával vezetné vissza a megváltozott munkaképességűeket a munkaerőpiacra – írja a Világgazdaság. Először felmérik az adott vállalkozás munkaköreit és létszámösszetételét, majd kiközvetítik a megfelelő munkavállalót, akit egy speciálisan kiképzett szakember, úgynevezett rementor támogat a beilleszkedésben. A megváltozott munkaképességűek közé nemcsak a kerekes székkel élők tartoznak, hanem a súlyos cukorbetegek, az asztmások vagy éppen a szívbetegek egy része is. A fejlett országokban ezeknek az embereknek a 30-40 százaléka dolgozik, hazánkban csak a tizedük.
Megszűnik az AM-könyv
A „kék könyv” és a közteherjegy ugyan megszűnik 2010. március 31-ével, ám szinte csak formailag: az alkalmi munkavállalás egyszerűsített foglalkoztatás néven él tovább. A korábbi adminisztrációt az egyszerűsített munkaszerződés váltja fel, illetve a munkáltatónak az APEH felé elektronikusan be kell jelenteni a foglalkoztatást. Szerződést csak akkor kell írásban kötni, ha a munka időtartama eléri az egybefüggő öt napot, egyébként elegendő a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve egy jelenléti ív vezetése. Ezt a dolgozó a munkavégzés kezdetekor és befejezésekor aláírja. Egy példányt a munkavállaló kap, a másodikat viszont a munkaadónak kell megőriznie. Magánszemély háztartásában végzett munka esetén viszont a jelenléti ívet sem kell kitölteni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozik a háztartási munka, az idénymunka (mezőgazdaság és idegenforgalom), valamint a kiemelten közhasznú szervezetnél végzett munka és az alkalmi munka is. A takarítók alkalomszerű munkája, a házvezetőnő határozatlan idejű munkaviszonya, bébiszitter alkalmazása is legális az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül. Ha viszont egy magánszemély a háza felújítására alkalmazna embereket, az már nem sorolható ebbe a kategóriába.
A döntéshozók az új jogszabálytól azt remélik, hogy csökken a feketemunka és erősödik a munkavállalók jogbiztonsága. Az egyszerűsített foglalkoztatásra akkor van lehetőség, ha a munka alkalmi jellegű – azaz legfeljebb öt egymást követő napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 napig tart. A szabály csak a munkaadót korlátozza, a munkavállaló azonban akár több különböző helyen is végezhet valamilyen munkát.
Főszabályként a nettó munkabér 40 százalékát kell befizetni járulékként: megszűnik az alkalmi munkavállalás automatikus kedvezménye. Néhány esetben azonban még mindig jobban jár a munkaadó, ha így alkalmaz valakit. Például a természetes személy háztartásában végzett munka egyes eseteinél és az idénymunkások foglalkoztatásakor a kedvezményes közteher egységesen 30 százalék, amelyet a nettó – a munkavállalónak ténylegesen kifizetett – munkabért alapnak tekintve kell meghatározni.
2010 májusától is lesznek változások
