2009 első tíz hónapjában a bruttó átlagkereset közel 1, a nettó pedig 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – áll a KSH adataiban. A reálkereset több mit 2 százalékkal maradt el a 2008-astól: a versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett, a költségvetési szektorban viszont – döntően a 13. havi juttatás megváltozása miatt – 8,1 százalékkal csökkent. Az öt főnél több embert alkalmazó szervezeteknél teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó keresete 196 100 forint volt. A számok a valóságosnál kedvezőbbeknek tűnnek, mert az alacsony bérű képzetlenek vesztették el az állásukat a válságban először – figyelmeztet a KSH.
A vezérigazgatók szerepelnek a fizetési piramis csúcsán évi 15-40 millió forintos bruttó jövedelemmel (azaz havi 1,25 és 3,3 millió forint) – olvashatjuk a Hewitt Associates felmérésében. A nagyvállalatok marketingigazgatói 20, a pénzügyi igazgatók pedig 15 százalékkal keresnek kevesebbet. (Ezek az adatok az éves bruttó jövedelmet mutatják, szerepel benne a havi fix összeg, de a prémiumok is. Így tehát csak körülbelüli értéket tudunk adni, ha a vezetők havi fizetését kiszámoljuk.)
Egy magyar vezető 6,6-szorosát keresi, mint a titkárnője. Átlagosan a felső vezetői fizetések kevesebb mint 60 százalékát kapja a középvezetői réteg, míg a szakértői munkakörökben körülbelül annak 15 százalékát viszik haza a munkavállalók.
2009-ben a pályakezdők közül az egyetemi végzettségűek kereshették a legtöbbet, a fizetésük havi 258 ezer forint volt, míg a főiskolai diplomával rendelkezőké jó harmincezerrel kevesebb. Az érettségizett munkavállalók 158 ezer és 143 ezer forint között kereshettek, attól függően, hogy gimnáziumban vagy szakközépiskolában végeztek. A képesítés nélkül végezhető munkákért pedig átlagosan 112 500 forint bruttót kaphattak a dolgozók.
Befagytak a bérek
Teljesítmény alapján
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) bérfelmérése ugyan csak a hazánkban működő német tulajdonú vállalatok stratégiájára kérdezett rá, így csak a gazdaság egy szeletét mutatja. A kutatásból kiderült: a vizsgált dolgozók kétharmadánál a jövedelem egy része a gazdasági mutatóktól függő mozgó bérelem, ami túlnyomórészt a nyereség függvénye, de a teljesítménymutatókon is alapul. A recessziós 2009-es évben emiatt átlagosan mintegy 50 százalékkal maradt el a korábbi évi összegtől a mozgó bér, ráadásul ez a szakképzett munkavállalókra és vezetőkre, de a fizikai dolgozókra is igaz volt.
A cég mérete is befolyásolja, hogy mennyi a vezető fizetése. A DUIHK adatai szerint egy nagyvállalatnál gyakran 60-70 százalékkal is többet keres egy csúcsvezető, mint a kisvállalatnál dolgozó kollégái.
A gazdasági helyzetre való tekintettel a fizetésemeléseket – iparágtól függetlenül – drasztikusan visszafogták a vállalatok. Átlagosan 6,7 százalékos béremelést terveztek a cégek 2009-re, de az év végére kiderült: csak alig 3 százalékot sikerült teljesíteniük. Makrai Fanni, a Hewitt budapesti irodájának javadalmazási tanácsadója elmondta, hogy 2008 végén még jóval bizakodóbbak voltak a vállalatok, abban reménykedtek, hogy megindul a kilábalás – ezért terveztek magasabb béremelést. Ahol növelték a fizetéseket, ott másféle megtakarítással szereztek erre keretet: a leggyakrabban a létszámleépítés mellett döntöttek.
A magyarországi vállalatok 51,9 százaléka döntött a bérek befagyasztása mellett – áll a Hay Group felmérésében. A 2008-as bónuszokat pedig a cégek 42 százalékánál csökkentették vagy nem is fizették ki. „A vállalatok a recesszió mélységének és sebességének hatására arra kényszerültek, hogy csökkentsék a bérköltségeket, és így próbálják megmenteni a cégeket. Ez alacsony emelésekkel, bérbefagyasztásokkal vagy egyes esetekben fizetésmegvonásokkal történik, de az átszervezés is gyakori” – mondta Nick Boulter, a felmérést végző cég javadalmazási üzletágának nemzetközi igazgatója.
A vállalatok szinte kivétel nélkül felülvizsgálták a javadalmazási stratégiájukat, Európában mindenhol drasztikusabb költségcsökkentést valósítottak meg a tervezettnél, épp ezért nem volt ritka, hogy egyáltalán nem emelték a fizetéseket. Voltak persze olyan szervezetek, ahol differenciáltan növelték a jövedelmeket, de a kulcsmunkatársakon kívül más nem vihetett haza több pénzt. A Hewitt elemzése szerint a cégek pengeélen táncoltak: meg kellett felelniük a tulajdonosi elvárásoknak, a költséghatékonyságot is szem előtt kellett tartaniuk, de a tehetséges munkavállalók megtartása is a célok között szerepelt.
A pénzügyi szektorba hamarabb begyűrűzött
A magyar felsővezetői fizetésemeléseket is visszafogták. 2009-re 6,4 százalékos bérfejlesztést terveztek a szervezeti hierarchia legmagasabb pontján álló menedzsereknek. Végül a csúcsvezetők – kizárólag csak azokat a cégeket vizsgálva, ahol nem fagyasztották be a béreket – 5 százalékos fizetésemelést kaptak – áll a Hewitt tanulmányában.
A pénzügyi szektorban és a telekommunikációs szektorban jóval alacsonyabb béremelést adtak a cégek, hiszen ezekre a területekre gyűrűzött be a leghamarabb a krízis – mondta Kerti Piroska, a Watson Wyatt magyarországi vezetője az fn.hu-nak. A gyógyszeripart elkerülte eddig a válság, ott volt a legmagasabb a fizetésemelés: hatszázalékos. 2009-ben átlagosan 4 százalék körüli volt a bérfejlesztés mértéke a jövedelemfelméréssel foglalkozó cég ügyfeleinél – szemben a 2008 végén beharangozott 6 százalékkal. Fontos azonban megemlíteni, hogy minden negyedik cég egyáltalán nem emelte a fizetéseket.
