Bár a világgazdaság a felépülés jeleit mutatja, a válságnak az álláspiacon még messze nincs vége – figyelmeztet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO a Work of Report 2009 című jelentésében (pdf link). A költségvetési élénkítő intézkedések ezért továbbra is fönn kell tartani – javasolja az ILO jelentése. (Magyarország ezt költségvetési, eladósodottsági, és IMF-megállapodási okokból nem teheti meg, így csak más kormányok élénkítő intézkedéseiben, s az ennek nyomán élénkülő exportban bízhat egyelőre.)
Félrevezetnek a számok
munkanélküliségi adatok
Az októberi 10,2 százalékos amerikai munkanélküliségi adat 10 százalékosra csökkent – nagy, s pozitív meglepetést okozva a befektetőknek, rövid időre meglódítva a tőzsdéket.
A magyar adat viszont nem okozott pozitív meglepetést senkinek sem: 10,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta augusztus–októberben.
A munkanélküliség nagyobb, mint azt a számok mutatják – véli a jelentés. Mintegy 20 millió állás veszett el a válság kirobbanása óta világszerte, de további állások milliói vannak veszélyben.
Számos álláshely menekült meg állami támogatással, maradt meg részmunkaidősként, de kérdés, hogy ezek az álláshelymegtartó módszerek hosszabb távon fönntarthatók-e.
Az ILO jelentése fölhívja a figyelmet arra, hogy a reményvesztett munkanélküliek egyre többen vannak, azok, akik már nem is keresnek munkát. Az Egyesült Államokban csaknem megduplázódott a számuk egy év alatt, Magyarországon 20 százalékkal nőtt a táboruk. (Fontos tudni, hogy a reményvesztett munkanélkülieket már nem munkanélküliként tartják számon a statisztikák, így ők már nem „rontják” a munkanélküliségi rátát.)
Csökkenő bérek, csökkenő fogyasztás
A munkaerőpiacot a válság nyomán örökre elhagyók a potenciális gazdasági növekedési rátát is csökkentik.
Az ILO szerint a korábbi válságok azt mutatják, hogy a fejlett országokban a foglalkoztatási ráta nem tér vissza a válság előtti szintjére 2014 előtt, s ez rövid távon a fejlődő országokban sem fog bekövetkezni. Ez pedig nyomást gyakorol a bérszínvonalra, csökkenti a fogyasztást, így magát a gazdasági kilábalást is törékennyé teszi a gyenge vásárlóerő révén – szögezi le a jelentés.
meddig nő a magyar munkanélküliség?
A magyar munkanélküliségi adatok alakulása nagy mértékben függ attól, hogy beindul-e valóban a külföldi konjunktúra, sikeres-e a fejlett országok válságkezelése, s hogy – az ILO tanácsát megfogadva – fönntartják-e továbbra is a gazdaságélénkítő intézkedéseket.
Magyarországon a fogyasztás 2009-ben és 2010-ben együttesen nagyjából 10 százalékot zuhan (az Európai Bizottság becslése), ami a recessziót mélyítő, s a munkanélküliséget növelő hatású.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2010-ben hazánkban 11,3 százalékos munkanélküliségi ráta várható, A GKI és az Ecostat 10,5 százalékos éves arányt vár. A makroelemzők egyelőre egyetértenek abban, hogy 2011-ben már kedvezőbbek lesznek a 2010-esnél a munkanélküliségi adatok, a jegybank előrejelzése szerint már 2010 második felétől pozitív fordulat várható a munkaerőpiacon.
