A rangsorok megalkotásakor általános szempontok szerint állítják sorrendbe az egyetemeket és főiskolákat: mint például doktori címmel rendelkező oktatók, kutatók száma, az egy diákra jutó számítógépek mennyisége vagy épp a felvettek pontjainak átlaga.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a felsőoktatásban folyó élethalálharcban néhány kisebb, fiatal felsőoktatási intézmény trükkökhöz folyamodik, hogy úgy tűnjön, komoly kutatás folyik a falai között. Egy konferencián elmondta, szerinte a magyar intézményeket két csoportba kellene osztani: legyenek tudományos műhelyek, illetve gyakorlati tudást adó iskolák. A különbségeket azonban nem mindig veszik tudomásul a jelentkezők. Úgy véli: csak egyes egyetemeknek, az előre meghatározott „tudományos műhelyeknek” lehetne joguk doktori címet adni.
Az Oktatás nyilvánossága című konferencián Csikesz Tamás, a Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) vezetője erősen rangsorpártinak nevezte magát. Ezt azzal magyarázta, hogy a felsőoktatási sorrendek üzenete az átláthatóság, az összemérhetőség, és az egyes képzések munkaerő-piaci megítélése is nagyon fontos. „Hogy milyen az oktatók minősítettsége, nem sokat mond a gyerekeknek, a szülőknek. Az viszont már sokkal többet nyomhat a latban az intézmény kiválasztásakor, hogy a hallgatók hogyan vélekednek a képzésről, hiszen a középiskolások legtöbbje emocionálisan, szubjektív érvek miatt választ képzést, egyetemet vagy a főiskolát” – mondta a FISZ vezetője.
Évek óta az ELTE vezet
Hazánkban jelenleg több országos rangsor is készül évente. Ezek elemzik a diplomák piaci helyzetét, az egyes szakokon végzők mai és jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeit, kitérnek a munkáltatói igényekre, és néha még az egyes szakmák elérhető kereseteit is boncolgatják.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) által készített Felvi-rangsorokon alapuló Diploma 2010 HVG-kiadvány szerkesztői összesen tíz képzésterületen, mérhető adatok alapján állították fel az egyes intézmények sorrendjét. Fontos szempont volt a jelentkezők eredménye, a felvettek pontátlaga, de a nyelvvizsgák száma is. Emellett megkérdezik a hallgatókat is, hogy számukra melyik intézmény a legvonzóbb.
Nincs abszolút rangsor
A rangsorszerkesztésre szigorú szabályokat alkotott egy nemzetközi szakértői csoport. 2006-ban dolgozták ki a berlini alapelveket, amelyek a besorolás célkitűzéseit, a módszertani elemeket, az adatok gyűjtésének és feldolgozásának elveit, valamint a közzététel főbb szempontjait összegzik. Az adatok ennek ellenére csalókák lehetnek: például ha egy főiskolának még csak egy-két évfolyamnyi hallgatója van, de a tanárok száma már végleges, akkor sokkal jobb statisztikai adatokat mutathat fel, mint egy olyan intézmény, ahol dolgoznak óraadó tanárok is, illetve sok a diákjuk.
Az összesített rangsorban az első helyet – hasonlóan az utóbbi három év eredményeihez – továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara foglalja el. Nagyon jól szerepeltek az orvosi karok, mind a négy (a Semmelweis és a Debreceni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem) benne van az első tízben, mint ahogy az állatorvosi kar is. A gazdasági szakembereket képző intézmények rangsorában az első két helyen a Budapesti Corvinus Egyetem karai állnak, de a második helyen holtversenyben szerepel a Pécsi Tudományegyetem is – derült ki a Diploma 2010-ből. A természettudományi képzések közül pedig az idén a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) végzett az első helyen.
A hallgatói rangsorban az első öt helyen az ELTE és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) karai osztoznak, míg az oktatóiban már vidékiek is elértek helyezéseket, nevezetesen a Debreceni Egyetem két kara is. Érdekes módon az ELTE nemcsak a saját, hanem a többi intézményben tanuló diák szerint is a legjobb. A felvételi eredmények alapján azonban nemcsak ide, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) mennének legszívesebben a diákok: a hallgatói ranglista első tíz helyéből hetet ennek a karai foglalnak el.
A Heti Válasz rangsorát is a nagy egyetemek vezetik: az ELTE és a Műegyetem két-két képzési területen is „nyert”, de a Corvinus, a Budapesti Gazdasági Főiskola is első lett.
A 2009-es vizsgálat a jogi, a gazdasági, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció, az informatika, a gépészmérnöki, illetve az orvosi képzést nyújtó egyetemeket és főiskolákat mérte és rangsorolta hat szempont alapján. Vizsgálták a túljelentkezés mértékét, a diák-tanár arányt, a minősített oktatói arányt, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért hallgatói eredmények arányát, az egyes szakterületeken végzetteket tipikusan foglalkoztató munkaadók véleményét, illetve a munkaerő-közvetítők és fejvadász cégek tapasztalatait.
Külföldön a nagyok tudnak befutni
A „világranglista” legjobb gazdasági mesterképzésén hazánkban csak a Corvinuson tanulhatnak a diákok. A Financial Times 2009-es rangsorában a BCE Gazdálkodástudományi Karának gazdálkodási szakos nappali képzése a 44. helyen áll, a hallgatói és a munkaerő-piaci vélemények alapján pedig a 27.
Más toplistán is előkelő helyen áll néhány tudományegyetemünk: a Szegedi és az ELTE már évek óta szerepel a sanghaji Jiao Tong University rangsorában.
A Webometrics Ranking of World Universities elnevezésű 500-as listában is szerepel több magyar intézmény: a BME a 81., az ELTE a 201. és az SZTE a 144. helyen áll. Az első a cambridge-i, a második az Oxford Egyetem. Az európai top tízben négy brit, két norvég, egy svájci és egy finn intézményt találunk, illetve a Bécsi és a Madridi Egyetem is ott tanyázik.
Közép-Európa száz legjobb intézménye között azonban előkelő helyet foglalnak el a magyarok: a BME az ötödik, épp csak egy hellyel előzve meg az ELTE-t. Két cseh, egy orosz, illetve egy szlovén iskola előzte meg őket. A Top 100-ban összesen kilenc hazai intézmény szerepel: az SZTE, a Debreceni és a Közép-Európai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, majd a Corvinus mellett, a Miskolci, a Nyugat-Magyarországi, a Pannon és a Szent István Egyetem.
A Topuniversities.com honlapon 2009 őszén megjelent kétszázas rangsorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egyetemei foglalják el az első helyeket: a Harvard Egyetem vezeti, a második pedig a cambridge-i. Az első magyar intézmény az ELTE, amely azonban a lista végén, a 412. helyen áll, az őt követő SZTE pedig az 591.
A Centre for Higher Education Development (CHE) excellence kategóriájú listáján két magyar intézmény szerepel: a Corvinus és a Közép-Európai Egyetem (CEU). Az előbbi a gazdaságtudományi képzéseivel, míg utóbbi a politikatudomány területén került be a legjobb húsz intézmény közé.
