A kutatásban részt vevő 600 cégnek mindössze 37 százaléka tervez átlagosan 5,2 százalékos béremelést 2010-ben. A cégek több mint harmadánál nagyobb emelésre számíthatnak a diplomások és a fizikai munkások, ugyanakkor a felső vezetők és a kereskedelmi területen dolgozók fizetését jövőre kevesen növelnék.
A felmérés szerint a végkielégítési botrányok miatt a bércsökkentések nagy vesztesei a felső vezetők lesznek. Esetükben átlagosan 17 százalékos bércsökkentéssel tervez a magyar tulajdonban levő munkáltatók 12 százaléka – szemlézte a kutatást az MTI.
Korábban a háromnegyedük tervezte az emelést
A DGS Global Research és az Ernst&Young együttműködésében készített Országos HR Benchmark Felmérés 2008 adatai szerint korábban a munkáltatók 78 százaléka évente egy alkalommal emelte a munkabért, melynek során az egyéni teljesítmény mellett leggyakrabban a munkavállalók készségeit és alkalmasságát, szakmai tapasztalatait, valamint a munkakör piaci értékét vették figyelembe.
Jövőre azonban a válaszadók 57 százaléka a bérek befagyasztását, míg 6 százaléka átlagosan 13 százalékos bércsökkentést prognosztizál.
Forrás: DGS Global Research
A termelő vállalatoknak egyre nehezebb megfelelően kvalifikált fizikai munkát végző szakembereket felvenniük. Így azt gondolhatnánk, hogy a munkáltatók kiemelten preferálják őket a 2010. évi béremelések során. Ez a feltevés csak részben igazolódik. A kutatásban részvevők 40 százaléka tervez az esetükben béremelést, ám a válaszadók fele befagyasztja a fizetésüket. 16 százalékuknak pedig csökkenhet a jövedelme, akár átlagosan 5 százalékkal is.
A béren kívüli juttatások sok helyütt megszűnnek
Komoly dilemmát okoz a vállalatok, szervezetek vezetőinek a választható béren kívüli juttatások nagyságának tervezése. Az előkészítés során jelentős bizonytalanságot okoz az adó- és járulékszabályok előre jelzett, de még mindig bizonytalan mértékű változása -olvashatjuk az FN.hu-nak eljuttatott tanulmányban.
A jelenleg rendelkezésre információk szerint a cafetéria-rendszer az állami, önkormányzati tulajdonban levő vállalatoknál a legelterjedtebb, 85 százalékos az alkalmazásuk, sőt 30 százalékuknál a felhasználható keretek emelését tervezik. Az erre fordítható keret emelését tervező szervezetek 10 százalékot meghaladó emeléssel számolnak.
Azoknál, akik a keretek csökkentését tervezik, átlagosan 24 százalékkal kevesebb pénzt áldoznak e juttatásokra. A megnövekedő terhek miatt felhasználható keretek csökkentését leginkább a 100 százalékban magyar tulajdonban levő vállalatok vetítik előre.
