Pénzügy

A munkamánia betegít

Sok embernél a munka drogként működik, az életük egyetlen értelme. Háttérbe szorítja a társas, szociális és családi kapcsolatokat, ez pedig nyilvánvalóan érzelmi kiüresedéshez, de akár összeroppanáshoz is vezethet, ha az érintett nem kér idejében segítséget. Az FN.hu segít, hogy kiderítse: ön munkamániás-e!

Workalcoholismnak is nevezik a munkamániát, amely nevének megfelelően komoly betegséget takar. Az ebben szenvedők szinte észrevétlenül csúsznak bele egy olyan állapotba, amelyben az öröm és az önigazolás egyetlen forrása a munka, amely szinte minden mást kiszorít az életből. A következmények pedig nem csak lelki, de testi problémákban is jelentkeznek – világosít fel dr. Kocsi Anikó, az Oxygen Medical pszichoterapeutája.

Sokan magától értetődőnek tekintik, hogy a munkamánia korunk tipikus menedzserbetegsége, ám ez nem igaz. Gustave Flaubert már 1852-ben megjelentette a megfigyeléseit a túlzottan munkájukba temetkező emberekről, Ferencz Sándor kutató pedig 1919-ben írt a vasárnapi neurózisról, amelynek okát a munkája nélkül maradt ember céltalanságában kereste.

Mikor kóros?

A túlmunkát és a munkamániát keskeny sáv választja el egymástól. Nehéz megállapítani, hogy egy vezető azért van éjszakába nyúlóan az irodában, mert sok a munkája, netán rosszul osztja be az idejét, vagy azért, mert kényszeresen ragaszkodik ahhoz, hogy mindent ő végezzen el. Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője az FN.hu-nak elmondta, hogy a munkamánia leginkább a vezető beosztást betöltő nőkre jellemző. „Rengeteg ügyfelem volt már, így megfigyelhettem, hogy a férfi menedzserek legtöbbje családos, a nők viszont inkább egyedülállóak vagy elváltak. Sokan közülük a munkában nagyon sikeresek, az emberi kapcsolataikat viszont teljesen leépítették. Náluk a munka pótcselekvés.”

Világnapja is van

A lelki egészség világnapjá- ról 1992 óta emlékeznek meg minden év október 10-én. A Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezte, és az elmúlt években világszerte számos szervezet csatlako- zott a megemlékezéshez. A szövetség 1948-ban alakult az érzelmi és lelki zavarok megelőzésének, megfelelő kezelésének, a mentális zavarokban szenvedők gondozásának és a mentális egészség jobbításának segítése céljából. A nap célja a figyelemfelkeltés, valamint a pszichiátriai problémákhoz és a pszichi- átriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc, a lelki egészség középpontba állítása.
(Forrás: Jelesnapok.hu)

Ma a közép- és felső vezetők 70-80 százaléka heti 60 órát is dolgozik. Ám fontos elkülöníteni a kitartó munkát a munkamániától. A fő különbség talán abban áll, hogy a mániás egyáltalán nem élvezi a tevékenysége gyümölcsét, sőt inkább állandóan rossz érzésekkel küzd, és a szabad idejét sem tudja örömszerző tevékenységekre fordítani – olvashatjuk az Orvostkeresek.hu-n.

Eleinte azt tapasztalhatja a környezete, hogy egyre több időt fordít a munkájára, kevesebbet szán a barátaira, családjára. Később már nem is lehet ezt szóba hozni előtte, hiszen agresszívvé válik, ha akadályozzák a ténykedéseiben. A következő fázisban a „fordított hatékonyság” jelentkezik, vagyis bár egyre többet vállal, egyre kevesebb feladatát tudja tökéletesen elvégezni. Végül eljut arra a szinte, amikor úgy érzi: teljesen kimerült, eljutott energiái határáig, illetve számtalan fizikai tünetet észlel magán. Sajnos, a legtöbben már csak ilyenkor fordulnak orvoshoz, és elsősorban a fizikai tüneteik miatt. A legtöbb munkamániásnak gyomorfekélye van, szenvedélybeteg, szív- és érrendszeri betegségekben szenved, valamint rendkívül stresszes.

Átcsaphat másféle mániába

Akik testi problémáikra keresnek gyógyírt, gyakran jutnak el belgyógyászhoz, kardiológushoz. Azok viszont, akik belátják, hogy esetleges pánikbetegségük, depressziójuk is kezelést igényel, fontos lépést tesznek meg azáltal, hogy felkeresnek egy lélekgyógyászt. Fontos tudni, hogy ebből a betegségből nem könnyű kigyógyulni, de a visszaesések után sem szabad feladni – hívja fel a figyelmet az orvosi portál.

A fő feladat, hogy meg kell tanulni lassítani, nemet mondani és az élet más területeire is hangsúlyt helyezni. Akinek a személyiségébe kódolva van a megfelelni vágyás, az önigazolás kényszere, a munkamániát gyakran váltja egy másik, túlzásba vitt tevékenységre, például sportolásra. Az ilyen jellegű szenvedélybetegeknél beválhatnak a kommunikációra és a hatékony konfliktuskezelésre irányuló családterápiák, esetlegesen gyógyszerszedés mellett. Ám minden egyes eset mögött egyedi motívumok húzódnak meg, ezért kizárólag a szakemberrel folytatott terápia vezethet tartósan eredményre.

Vajon ön munkamániás?

Szellemi, lelki tünetek

1. Meg tudja osztani a feladatait másokkal?
2. Jó érzéssel tölti el, ha befejezett egy feladatot?
3. Van olyan szabadidős tevékenység, amelyet örömmel csinál?
4. Mesél a családjának a dolgairól?
5. Képes rá, hogy egyszerre csak egy dologra koncentráljon kitartóan?

Ha a kérdések zömére a válasz „nem”, akkor érdemes végiggondolnia, valóban sikerült-e megtalálnia a munka és a magánélet közti egyensúlyt. Amennyiben gondjai vannak e téren, keressen fel egy szakembert!

Fizikai tünetek

1. Gyakran küzd fejfájással, esetleg hasgörccsel?
2. Éjjel nem tud aludni, nappal pedig fáradt és nyugtalan?
3. Tapasztalt már légszomjat vagy mellkasi fájdalmat?
4. Jelen van-e az életében az allergia, az emésztési zavarok, esetleg a tic (akaratlan idegrángás)?
5. Hajlamos a feledékenységre, és egyre nehezebben összpontosít?

Amennyiben a kérdésekre nagyrészt „igen”-nel válaszolt, ajánlatos pszichológushoz, pszichoterapeutához fordulnia, hiszen önnél már fizikai szinten is jelentkezik a lelki probléma.

A kérdőívekért köszönet az Orvostkeresek.hu portálnak!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik