Pénzügy

Csak az állami egyetem versenyképes?

Az ELTE az egyik leggazdagabb képzési kínálattal rendelkező egyetem, a karai az első vagy a második legjobbnak számítanak – nemcsak a saját, hanem a többi intézményben tanuló diák szerint is.

Több képzési területen kiemelkedően jó értékelést kapott a Debreceni Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is – olvasta ki az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a felvételi adatok elemzéséből, valamint a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet hallgatói véleményfelméréséből.

Elsősorban az orvosi képzésterületen kapott magas osztályzatainak köszönhetően szerepelt jól a viszonylag szűk képzési profillal rendelkező Semmelweis Egyetem. Ugyanez igaz az agrárképzésben a Szent István Egyetemre.

A kis főiskolák labdába sem rúghatnak?

Az Educatio szerint az elmúlt tíz év rangsorkutatásainak ismeretében nem meglepő eredmény, hogy a nagy múltú állami egyetemekkel Magyarországon általában sem a főiskolák, sem a nem állami egyetemek, sem az utóbbi időben nagyrészt főiskolai karokból egyetemmé fejlesztett intézmények nem tudják felvenni a versenyt.

A 2009-es Felvi rangsor előzetes eredményeit itt olvashatja!

Néhány képzési területen találkozhatunk csak egy-egy kivétellel. Így például a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó jogászképzés, a Budapesti Műszaki Főiskola műszaki és informatikus képzései, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Nemzetközi Üzleti Főiskola gazdasági képzései, a Budapesti Kommunikációs Főiskola kommunikáció és médiatudományi képzései örvendenek széleskörű elismertségnek.

A Műegyetem is vonzó (Fotó: MTI)

A Műegyetem is vonzó (Fotó: MTI)

Ellentmondásos eredmények

A rangsor a leginkább érintettek, az intézmények szolgáltatásait igénybevevő többszázezres célcsoport véleményét tükrözi. A hallgatói értékelésekből egy érdekes, ám hosszú idő óta megfigyelt ellentmondás is kirajzolódik: a legszínvonalasabbnak tartott intézmények diákjai általában kifejezetten elégedetlenek az oktatók hozzáállásával, a hallgatók menedzselésével és sokszor az intézményi légkörrel is.

A képzés színvonala, a magasan kvalifikált oktatói kar azonban szakmai elégedettséggel sem jár együtt, mivel a jó egyetemeken tanulók elvárásai sokkal magasabbak. Ezzel szemben sok fiatal intézményben, köztük alapítványi főiskolán elégedettek a hallgatók mind az ott tapasztalt szakmai színvonallal, mint az oktatók hozzáállásával, segítőkészségével.

A munkaadói oldal tapasztalatait az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet munkatársainak a bevonásával elemzik. A hallgatói és a munkaadói szempontok mellett évek óta egységes módszertan alapján rangsorolja az úgynevezett objektív mutatókat is, amelyek az oktatói kar összetételére és a hallgatói színvonalra vonatkoznak. A hivatalos statisztikák sok tekintetben megerősítik a hallgatói vélekedéseket.

Ez csak előzetes rangsor

A november közepén megjelenő Felvi Rangsor, és a decemberi Felvételi Tájoló 14 képzésterület összes intézményére kiterjedő elemzésben, 20 szempont figyelembevételével, a 70 legnépesebb egyetemi és főiskolai kar hallgatóinak véleményfelmérése alapján készül. Ugyancsak novemberben indul a Felvi Rangsor multimédiás projektje, amelyben televíziós műsorokkal és internetes megoldásokkal mutatják be a rangsorok hátterét, értelmezését, tendenciáit, szembesítik a továbbtanulókat, az intézményeket, a diákokat, az oktatókat az értékelésekkel.

A Felvi Rangsor a legnagyobb hagyományú és legszélesebb körű adatelemzésen alapuló felsőoktatási összehasonlító vizsgálat, amely 2000-ben indította el Magyarországon is a rankingek alkalmazását a továbbtanulási tájékoztatásban. A módszertan kidolgozásában az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely működött közre szakmai partnerként.

.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik