Kifejtette, hogy a gazdasági visszaesés olyan körülmények között érte el Magyarországot, amikor strukturális feszültségek és egyensúlytalanság jellemezte a foglalkoztatási helyzetet. Három területre kellett koncentrálni: a munkahelymegőrzés támogatására, a szakképzetlenek foglalkozatását segítő programokra, valamint a munkaerő alkalmazkodóképességének javítására.
Herczog László az európai foglalkoztatottsági adatok alapján ismertette: Magyarországon jóval alacsonyabb a fiatalok és az idősebbek foglalkoztatási aránya, ami az iskolarendszerrel, a diákmunkával, továbbá a nyugdíj és rokkantnyugdíj rendszerével szorosan összefügg.
A foglalkoztatási szint emeléséhez legalább háromszázalékos gazdasági növekedésre van szükség, ugyanakkor jelentősek a munkaerőpiac területi különbségei, és tartós munkaerőhiányt okoz egyes ágazatokban a megfelelő szakképzettséggel rendelkezők hiánya.
A globális visszaesés következményeként nettó 90 ezerrel csökkent a magyarországi munkahelyek száma, leginkább a fejlettebb régiókban, a Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon. A jelenleg 9,7 százalékos munkanélküliségi ráta – ami egy év alatt 2,2 százalékponttal növekedett – más uniós országokénál alacsonyabb ugyan, de jellemző, hogy az újonnan munkanélkülivé váltak között több a fiatalabb és képzettebb – mondta.
