Európai szinten az üzleti képzést végzők körében olyan könyvvizsgáló cégek szerepelnek az első tízben, mint a PricewaterhouseCoopers az Ernst&Young és a Deloitte. A műszakis hallgatók a Google-nél dolgoznának a legszívesebben. A további dobogós helyezettek is mind informatikai multinacionális cégek (Microsoft, valamint az Apple és az IBM holtversenyben).
Az előző évekhez képest a pályakezdők egyik legfontosabb szempontja a biztos munkahely lett – vélhetőleg a gazdasági válság következményeként. “Azok a vállalatok, amelyek eddig eléggé ‘unalmas’ képet mutattak magukról, egyre vonzóbbá kezdenek válni hosszú távú megbízhatóságuk miatt” – vázolja a helyzetet Oliver Viel, a berlini székhelyű Trendrence Intézet Ügyfélkapcsolati vezetője.
Nálunk a multi a nyerő
Magyarországot nézve a hallgatók a Magyar Nemzeti Bankot és – Európához hasonlóan – a Google-t tekintik a legjobb választásnak. Az előző évekhez képest komoly változások történtek a top 10-ben: a műszakis hallgatók körében az informatikai nagyvállalatok vezetnek (1. Google, 2. BMW Csoport, 3. Microsoft), az üzleti képzéses hallgatóknál pedig a bankok és hotelek állnak első helyen (1. MNB, 2. APEH, 3. Hilton).
A magyar hallgatók válaszai alapján Oliver Viel a következő tendenciát figyelte meg: “A vizsgált országokban elég erős az elkötelezettség a nemzeti vállalatok iránt. Magyarországon azonban fordított a helyzet – főként multinacionális cégeket választottak a válaszadók. Ennek egyik oka a nagyobb nemzeti vállalatok hiánya. A legtöbb cégnek csak regionális híre van, és nincs akkora befolyásuk, mint amilyen a nemzetközi vállalatoknak van”.
Továbbá azért is a nemzetközi cégek a végzős hallgatók célpontjai, mert később külföldön szeretnének dolgozni hosszabb-rövidebb ideig, ezért már eleve a külföldi cégek leányvállalatainál szeretnének elhelyezkedni – olvasható a tanulmányban.
A magyarok kevesebbel is beérik
A felmérés másik kérdésköre az elvárt fizetések és munkaórák köré épült. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a várt első fizetés összege, míg az érte dolgozott órák száma keveset változott. A magyar friss diplomások üzleti pályán évente 10 916, műszaki pályán 12 216 euróra számítanak. Ez alatta van az európai átlagnak, ami 23 967 euró (üzleti), valamint 26 129 euró (műszaki). Mindezért azonban kevesebbet is kívánnak dolgozni (43,6 órát), mint az európai átlag (43,8 óra).
Legtöbbet a svájci üzleti hallgatók kívánnak keresni első munkahelyükön évi 49 921 euróval, műszaki téren pedig a dánok évi 53 319 euróval. A legalacsonyabb bért a román (9332 euró) és a szlovák (11 737 euró) hallgatók jelöltek meg. A legszorgosabbak a svájciak – mind üzleti, mind műszaki téren ők hajlandók a legtöbb időt a munkájukra fordítani (üzleti 48,3 óra, műszaki 45,9 óra). A legkényelmesebbek a finn üzleti (41,4 óra) és a holland műszaki szférában elhelyezkedni vágyók (41,5 óra).
A hetedik alkalommal végzett felmérés célja megismerni az üzleti és műszaki-informatikai képzési területen tanuló végzős hallgatók véleményét a munkavállalással és pályakezdéssel kapcsolatos kérdésekről.
A berlini székhelyű Trendrence Intézet 22 országban található több mint 770 egyetem 196 ezer hallgatójának teszi föl évente kérdéseit.
