Pénzügy

900 milliót pumpálnak a foglalkoztatásba

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal több mint 900 millió forint uniós forrást kapott, hogy a Társadalmi Párbeszéd Központjuk megvalósíthasson néhány projektet. Az összeget a Jogpont-hálózat koordinálására, egy egységes tudás- és adatbázis létrehozására, különböző munkaerő-piaci kutatások elvégzésére, illetve reklámra fordíthatják. A terveket 2010. december 31-ig kell megvalósítaniuk.

Munka-, társadalombiztosítási-, valamint cégjogi tanácsadás a fő feladata azoknak az ingyenes Jogpontoknak, amelyek az ország hét régiójában 2009 februárjától működnek. A TÁMOP 2.5.2 „A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdeményezések támogatása” című kiemelt programra nyert összegből többek között ezeknek a koordinációját is fejlesztik.

Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke a programot bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy korábban is működtek mind a munkavállalói, mind a munkáltatói érdekvédelmi szervezeteknél jogi tanácsadó irodák, ám ezek kevés embernek tudtak segítséget nyújtani. A Jogpontok létrejötte öt szakszervezet – az MSZOSZ, a Magyar Iparszövetség, az Ipartestületek Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége – konzorciumának köszönhető.

„A Jogpont-hálózatra azért van szükség, mert az alkalmazottak és a munkaadók többsége nincs tisztában a jogaival, nem ismeri a szabályokat. A hálózatnak február óta már nyolcezernél is több ügyfele volt, akiknek a fele munkajogi kérdéssel érkezett. Az egyes esetekről felvett adatokból elemzések készülnek majd, hogy kiderüljön, mely területekről érkezik a legtöbb kérdés, mit kell fejleszteni” – tette hozzá.

Épül az egyetlen, igazi adattár

Ehhez kapcsolódik a projekt másik nagy témaköre, egy közös tudásbázis kialakítása, amely már most elérhető a www.tudasbazis.org.hu honlapon. Az adattár a tervek szerint napról-napra bővül, a már feltöltött adatokat pedig negyedévente frissítik. Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) főigazgatója szerint erre rendkívül nagy szükség van: létre kell hozni egy olyan tudástárat, amelyet minden szervezet, a sajtó, illetve a kormányzat is használhat, és az egységes statisztika használatával összehasonlíthatók lesznek az adatok. „A KSH-val és az Eurostattal már eddig is együttműködött az FSZH, most az egyetemi, akadémiai és más szervezetek kutatásait is közös adatbázisba építjük” – hívta fel a figyelmet a hivatal vezetője.

„Meg kell szüntetni az átfedéseket a kutatásokban, ezen a weboldalon szerepelni fog az összes foglalkoztatással foglalkozó releváns tanulmány, amelyek között egy keresőprogram segítségével mindenki megtalálhatja majd azt, amelyre szüksége van. Ezek lehetnek munkanélküliségi adatok, hiányszakmák a TEÁOR szerint felsorolva, illetve területi bontásban, de akár a bérek változása is nyomon követhető lesz” – mondta a főigazgató. Ha pedig nem létezik a keresett szempontok szerinti adathalmaz – és valóban szükség lenne rá –, akkor arra is fordíthatnak az elnyert összegből, hogy elkészítsék.

Reklámra is költhetnek belőle

A szociális és társadalmi párbeszédnek meghatározó alapja, szakmai háttere lehet ez az adatbázis, az uniós forrás lehetőséget biztosít a partnerek – az érdekképviseletek, a civilszervezetek, illetve a döntéshozók – közös kezdeményezéseinek támogatására. A Gazdasági és Szociális Tanács elnöke, Halm Tamás felhívta a figyelmet: elérkezett az ideje annak, hogy végre megalkossanak egy „társadalmi szerződést”. Ez elősegítené a biztonság erősödését, a korrekt, jogkövető magatartás terjedését és a társadalmi kohézió erősödését a munka világában.

A partnerek főműsoridőben lehetőséget kapnak arra, hogy egy-egy közösen meghatározott kutatásról kifejtsék az álláspontjukat. A nyilvánosság biztosítja a munkavállalók, a vállalkozók és a társadalom számára, hogy megismerjék, megértsék a fejlődés szempontjából szükséges intézkedéseket. A műsorok anyagai megtalálhatóak majd a Társadalmi Párbeszéd Központ (TPK) honlapján. A TPK emellett Magyarország 2011. évi soros uniós elnökségéből adódó feladataik ellátására is felkészíti a partnereket, konferenciákat szervez, kiadványokat készít – többek között német, angol és francia nyelven az európai partnerszervezetek számára, hogy hol tart a hazai érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik