A legrosszabb a 45-49 év közötti munkavállalók helyzete, hiszen ha elveszítik a munkájukat, nagy bajba kerülhetnek: a nyugdíj még messze van, állást pedig nehezen találnak. A náluk néhány évvel idősebbeket a munkáltatók gyakran előrehozott vagy korengedményes nyugdíjba küldik, ha leépítésre kényszerülnek.
Húsz-harminc évvel ezelőtt, ha valaki elvégzett egy iskolát, elhelyezkedett, akkor általában nem kellett tovább képeznie magát, egész életében ugyanazt a munkát végezhette, ugyanott. Ma azonban ez már nem oldható meg, állandóan fejlődniük kell a dolgozóknak. Felértékelődött az élethosszig tartó tanulás, amelyet uniós irányelvek is alátámasztanak, népszerűsítenek. Az idősebbeket nehezebb rávenni arra, hogy elkezdjenek egy tanfolyamot, vagy átképezzék magukat. Pedig nemcsak az életkor, de a többi korosztályhoz képest az arányaiban alacsonyabb iskolázottság, illetve a hiányzó ismeretek is csökkentik a munkaerő-piaci esélyeiket. A 45 év alattiak például sokkal „jobb viszonyban” vannak a számítógépekkel, mint az idősebbek, akik közül sokan annyira idegenkednek az informatikától, hogy legszívesebben be sem kapcsolnák a gépet – derült ki a GKIeNet egy korábbi kutatásából.
A nyelvtudás hiánya is gyakori probléma: a Workania állásportál 90 ezer idősebb álláskereső adatait vizsgálva megállapította, hogy a korosztály alig több mint fele beszél angolul, németül kevesebb mint egyharmaduk, franciául viszont mindössze 3 százalékuk.
Ezek mellett sokszor olyan vélt hátrányok is bénítják az idősebb álláskeresőket, amelyek miatt eleve a vesztes mezőnyben érzik magukat egy-egy státuszért folytatott „versenyben”. Az önbizalomhiány visszavetheti egy interjún az idősebb jelentkező teljesítményét, illetve az is, hogy túlságosan szerény. Az idősebbek nem akarják dicsérni magukat, hiába rendkívül jó szakemberek – tudta meg az FN.hu Kiss Gabriellától, Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ humánszolgáltatási osztályának keretében működő Álláskereső Klub vezetőjétől.
Veszélyeztetett munkavállalók
A Workania munkatársai legutóbbi kutatásukban azt vizsgálták, hogy a válság milyen hatással volt a korosztály munkalehetőségeire. Kiderült: egy év alatt több mint 41 százalékkal nőtt az álláskeresők száma ebből a korcsoportból: a munkanélküli férfiak a felével, a nők viszont „csak” a harmadával lettek többen. A munkaerő-piaci helyzet igazi vesztesei a fiatalok és az 50 felettiek. A gazdaság beindulásával vélhetően először a középkorúak találnak először munkát, csak utánuk jöhetnek a náluk fiatalabbak vagy idősebbek – mondta Adler Judit, a GKI kutatásvezetője korábban az FN.hu-nak.
Elöregedünk, elfogyunk
A KSH adatai szerint a dolgozó idősek létszáma 2006-ig folyamatosan emel- kedett, 2008-tól viszont csökkenni kezdett. Egy, a Világbank megbízásából készült tanulmány szerint Kelet-Európa népessége elfogy, elöregedik: 2025-re Magyarország lakossága csaknem 8 százalékkal lesz kevesebb, a 65 év felettiek száma pedig 40 százalékkal nő. Az 55 és 64 év közötti magyaroknak ma is csak a harmada dolgozik, 20 százalékkal kevesebben, mint az OECD-országok átlaga. 2020-ra előrelátha- tólag majdnem 600 ezerrel csökken Magyarországon a munkaképes korú népesség (15–64 év), ami azt jelenti, hogy három százalékkal lesz kevesebb a potenciális munkaerőnk.
Az Európai Unió rendelkezései szerint az idősebb munkavállalók hátrányos helyzetűnek minősülnek. A magyar esélyegyenlőségi törvény szerint is a védett tulajdonsággal rendelkező embereknek számítanak: többek között az életkor alapján sem szabad diszkriminálni. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) szerint a faji, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozáson kívül a leggyakrabban diszkriminációnak kitett csoportok a fogyatékkal élők, a nők, a melegek, a szegények, illetve munkaerő-piaci szempontból az idősebb dolgozók.
Az elbocsátottak általában nem ismerik a jogaikat, vagy nem tudják, hogy hová fordulhatnak a panaszukkal. Az egyenlő bánásmód megsértését jelenthetik a NEKI-nek, de perelhetnek is munkaügyi bíróságon. Amennyiben a hátrányos megkülönböztetés következtében a munkaviszony megszűnt, a dolgozó kérheti a korábbi munkakörébe történő visszahelyezését, ám ha erre nem tart igényt, a bíróság 2-12 havi bérnek megfelelő kártérítés megfizetésére kötelezi a munkáltatót, ezen túlmenően meg kell téríteni az elmaradt fizetését is.
Az állam is megpróbálta növelni a foglalkoztatásukat: azok a munkáltatók, akik 50 év feletti munkavállalókat alkalmaznak, kedvezményeket is igénybe vehetnek. Kiemelt járulékkedvezményt biztosít az őket foglalkoztató vállalkozásoknak a Start-Extra program, amellyel a cégek az első évben mentesülnek a tb-járulék fizetése alól, és a második évben is csak a 15 százalékát kell fizetniük. Ám a 45-50 év közötti dolgozókra nem jár a kedvezmény.
Szövetségbe tömörülnek a szeniorok
A 45-50 év feletti korosztály munkához jutását elősegítő szövetségeknek nagy hagyományuk van a nyugati társadalmakban. Itthon a Szenior Foglalkoztatási Szövetség tűzte a zászlajára a 45 év feletti korosztály foglalkoztatásának javítását. Igyekeznek megszüntetni a sokuk életét megkeserítő hátrányos diszkriminációt. A szövetség állami támogatásokból és uniós pályázatokból finanszírozza a képzéseit és a tanácsadásait, a klubhálózatuk kialakítását, de emellett díjjal is kedveskednek annak a vállalatnak, amely idősebbeket foglalkoztat.
A szervezet – a Ferencvárosi Művelődési Központtal és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal közösen – a közelmúltban egy állásbörzét is rendezett, ahol kizárólag 45 évesnél idősebbeknek kínáltak munkát a cégek. Az országban ez volt az első ilyen állásmustra. Az FN.hu-t akkor Káliné Martini Katalin főszervező arról tájékoztatta, hogy a válság ellenére is 15 kiállító érkezett, akik fizikai és szellemi munkákat ajánlottak.
Bizonytalan és biztos állások
A Workmania munkakörök szerinti összehasonlításából kiderült: a legjobban a faiparban dolgozók érintettek a korosztályból, több mint 200 százalékkal nőtt az aktív álláskeresők száma. A textil-, bőr- és ruhaipari dolgozóknál is több mint 130 százalékos növekedés tapasztalható. A biztonság és védelem területéről elbocsátottak száma csaknem megkétszereződött, de a vendéglátóiparral, idegenforgalommal és a biztosítással foglalkozó munkanélküliek is 88 százalékkal lettek többen egy év alatt. Az ipart is erőteljesen érintette a válság: a gépgyártó vállalatoktól elküldött szakemberek száma is háromnegyedével emelkedett 2008 óta. A vizsgált időszakban mintegy másfélszeresére nőtt a fordítási, tolmácsolási munkákat keresők száma is a korosztályból.
A HR-esek és a környezetvédelemben dolgozók állása volt a legbiztosabb: egyáltalán nem nőtt az ilyen munkakörből elbocsátottak száma. Nem haladta meg a 10 százalékot az informatikai szoftver, a lízing területen elhelyezkedni kívánók száma, de az állami és a közszférából is „csak” 9,5 százalékkal több ember veszítette el az állását.
A 45 év feletti munkavállalók leginkább adminisztratív munkakörben, valamint gépkocsivezetőként, asszisztensként, eladóként, telefonos operátorként helyezkednének el, de szívesen dolgoznának mint recepciós vagy mint árufeltöltő. „A negyvenöt éves kor betöltése után persze az igazi kihívást – nők és férfiak számára egyaránt – a gyökeres pályamódosítás kényszere jelenti” – erősítette meg Dalibor Jakus, a Workania ügyvezető igazgatója.
Nem magyar sajátosság
Az idősebb brit munkakeresők 39 százaléka azt állította a TAEN (The Age and Employment Network) felmérése szerint, hogy „bármit megtenne egy állásért”. 47 százalékkal többen keresnek állást e korcsoportból, mint egy évvel korábban, csaknem háromnegyedük érezte úgy, hogy túl öregnek találják a munkájához, míg a korábbi időszakban ez az arány csupán 63 százalékos volt. Az idősödő álláskeresők fele diszkriminációra gyanakszik az elbocsátás és az álláskeresés sikertelensége miatt – szemlézte a People Management cikkét a HR Press.
Chris Ball, a TAEN vezérigazgatója szerint „ezek lesújtó tények. Ahogy a gazdasági helyzet egyre rosszabbá vált, az ötvenen felüliek elhelyezkedési korlátai is megnőttek. A válság éreztette hatását a megtakarítások, nyugdíjak és hitelek terén is, így az idősek is kénytelenek tovább dolgozni. Nyilvánvaló az is, hogy a 2006-ban bevezetett szabályozást – mely megtiltja a munkavállalók koralapú diszkriminációját – sem tartják be, különösen ilyen ínséges időkben, amikor sem a hely, sem az idő nem alkalmas arra, hogy az ember kiálljon az igazáért.”
