A legnagyobb amerikai vállalatok vezetőinek kétharmada szerint a vezérigazgatók (CEO-k) megítélése kifejezetten negatív. A megkérdezettek mindössze 14 százaléka tekinti a CEO-król kialakult képet pozitívnak – derül ki a világ egyik vezető kommunikációs tanácsadó cége, a Weber Shandwick és a KRC Research kutatócég közösen készített tanulmányából.
A megkérdezettek leginkább azért szeretnének maguk is vezérigazgatók lenni, mert vágynak arra, hogy befolyással lehessenek egy vállalat vagy iparág jövőjére, illetve mert szívesen foglalkoznának üzleti kihívásokkal, a vállalat növekedési céljainak elérésével. Néhányan a vezérigazgatói pozíciót kifejezetten testhez állónak érzik, és úgy gondolják, hogy ez előrelépést jelent karrierjük és személyes fejlődésük szempontjából is. És a magas jövedelem is igen vonzó.
„Jó hír, hogy a vezetők következő generációja továbbra is tettre kész, ha egy nagyvállalat irányításáról van szó. Az azonban már ennél jóval nyugtalanítóbb, hogy a nagyvállalati vezérigazgatók hírnevét és a pozícióba vetett bizalmat mielőbb helyre kell állítani. Hiszen kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a világ gazdasága újra rátaláljon a helyes útra” – mondta Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép-kelet-európai régiójának ügyvezető igazgatója.
Egy CEO munkájának nagy hátránya a hatalmas nyomás és a nyilvánosságnak való kitettség. Vannak persze olyan vezetők is, akik elégedettek jelenlegi pozíciójukkal, nem szeretnének több szabadidőt föláldozni a munka kedvéért. Az egyik megkérdezett így fogalmazott: „Azt gondolom, hogy a vezérigazgatókra jelenleg háruló hatalmas nyomást és a közvélemény fokozott elvárását nem lehet fizetéssel megváltani.”
Ne twitterezzen a vezér!
Szinte az összes felső vezetőnek az a véleménye, hogy a vezérigazgatók pozitív megítélésének visszaszerzéséhez elengedhetetlen, hogy válság esetén nyilvánosan vállalják a felelősséget, illetve a saját juttatásaikat a vállalat teljesítményéhez igazítsák. A megkérdezettek kétharmada szerint segíthet az aktívabb személyes kapcsolat az alkalmazottakkal. A válaszadók fele több nyilvános szereplést, illetve átláthatóbb tevékenységet tartana helyesnek, de ugyanennyien javasolják a vállalat jövőjével kapcsolatos, nyilvános helyzetértékeléseket is.
A legkevésbé alkalmas eszköznek a Facebookhoz és a Twitterhez hasonló közösségi oldalakon folytatott kommunikációt tartják.
„Napnál világosabb, hogy a felelősség vállalása a leghatékonyabb eszköz a vezérigazgató hitelességének visszaállításához. Az elmúlt 12-18 hónap gazdasági nehézségeinek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a vezérigazgatók hírneve megtépázódott. Most kell megmutatni a CEO-k következő generációjának, hogy a vezetői hitelesség újjáépíthető, és hogy a vezérigazgatók megértették a nyilvánosan megfogalmazott kritikákat” – mondta Leslie Gaines-Ross, az elemzést készítő cég vezető hírnévtratégája.
Szűcs Ervin szerint pedig a kutatás a magyar vállalatvezetők számára is tanulságul szolgálhat, hiszen itthon is fokozottan jellemző, hogy a válságban a passzivitást választják mind külső, mind belső kommunikációjukban.
Négy év kell a bizalom visszaszerzéséhez
A kutatásban megkérdezettek véleménye szerint a vállalatvezetők együttes megítélése átlagosan 2013-ban érheti el újra a válság előtti szintet. A Weber Shandwick néhány tanácsot fogalmazott meg, hogy mivel gyorsíthatják a CEO-k ezt a folyamatot.
A frontvonalban kell harcolniuk, vállalniuk kell a felelősséget, illetve többet és hatékonyabban kell kommunikálniuk. Ez utóbbira főként a válságos időszakokban van szükségük, amikor az emberek fokozottabban igénylik a tájékoztatást. Néha nem is magán a válságon, hanem a vezetők reakcióján múlik, hogy milyen irányba változik hírnevük. A vezetőknek jó példát kell mutatniuk, és ki kell nevelniük az utánpótlást. Épp ezért nem elég etikus és hiteles vezetőnek látszaniuk. A feltörekvő, tehetséges kollégák mentoraként, tanáraként kell fellépniük, és azt is láttatniuk kell, hogy milyen nehézségekkel küzd meg egy CEO a mindennapjaiban.
A saját vezető kivétel
Érdekes módon jelentős eltérés van általánosságban a vezérigazgatókról kialakult kép, illetve az adott vállalatnál dolgozó CEO megítélése között. Miközben összességében a vélemények pusztán 14 százaléka volt pozitív, addig a megkérdezettek 86 százaléka vélekedett pozitívan saját vezéréről.
A kutatást végző cég szerint ennek az lehet az oka, hogy a megkérdezetteknek a vállalatvezetőkről kialakult általános képe a néhány nagy nyilvánosságot kapott botlás miatt romlott. Ám méltányolják saját főnökeiknek a jelen nehéz gazdasági körülmények között tett erőfeszítéseit.
A 2009. májusi telefonos kutatás során a Fortune 1000 vállalatot tartalmazó listájáról 151 amerikai cég vezetőjének válaszait gyűjtötték össze. A megkérdezett vállalatok kétharmada globális tevékenységet folytat.
