A globális humán erőforrás tanácsadással és kiszervezéssel foglalkozó Hewitt Associates közzétette a The Wall Street Journal Europe által szponzorált, közép-kelet-európai Legjobb Munkahely Felmérésének eredményeit. A régió 11 országában végzett kutatás keretében közel 700 vállalat mintegy 160 ezer munkavállalója és négyezer felsővezetője mondta el véleményét.
Kelet-Európa legjobbjai
A rangsor a nagyvállalati kategóriában a törökországi Ceva Logistics vezeti, míg a kis- és középvállalatok (kkv-k) között a szintén török Ritz Carlton lett az első.
A magyar cégek szép eredményeket értek el: kkv kategóriában a 4. a klinikai kutatással foglalkozó Quintiles, a 6. a Radnóti Miklós Általános Iskola, a 7. a Wrigley Hungary Ltd., a 13. a Johnson & Johnson lett. A nagyvállalatok körében a GlaxoSmithKline Pharma a 8., a Mars Sales a 9., a Microsoft Magyarország a 12., illetve a Mediaedge:cia a 13. helyen végzett.
A Microsoft, a Hilti, a DHL, a McDonald’s és a GlaxoSmithKline a régió legalább három országában került be a Legjobb Munkahelyek közé, így kiemelkedő regionális eredményéért mind az öt cég különdíjban részesült.
A felmérés szerint a vállalatok 31 százalékánál csökkent az elkötelezettség, szemben a korábbi években mért 15 százalékkal. A lojalitást tehát nagymértékben veszélyezteti a bizonytalan gazdasági környezet. „Jó hír azonban, hogy a demotivációs lejtőn meg lehet állni. A felmérés számos olyan gyakorlatot, intézkedést tárt fel, melyeket Közép-Kelet-Európa Legjobb Munkahelyei tettek és tesznek az elkötelezettség növelése és a dolgozók bizalmának visszaszerzése érdekében” – nyilatkozta Veres Rita, a Hewitt elkötelezettség üzletágának európai vezetője.
Féltik az állásukat
A 2009-es Legjobb Munkahely Felmérés keretében április-május folyamán megkérdezett magyar dolgozók kimondottan pesszimistán ítélik meg a hazai gazdaság jövőjét. 57 százalékuk egyértelműen úgy gondolja, hogy a magyar gazdaság ebben az évben biztosan nem kezd el kilábalni a válságból. Homlokegyenest ellenkező képet kapunk azonban, ha azt kérdezzük a dolgozóktól, bíznak-e abban, hogy vállalatuk sikeresen megküzd a gazdasági helyzet kihívásaival. Erre a kérdésre a négyezer válaszadó csaknem fele egyértelmű igennel válaszolt, és további 32 százalék is inkább pozitívan, mint negatívan ítéli meg a cége jövőjét.
Ha viszont saját sorsuk alakulásáról kérdezzük az embereket, jóval pesszimistábban nyilatkoznak. Minden ötödik magyar dolgozó úgy érzi, nem lesz képes biztosítani saját maga és családja megélhetését, anyagi biztonságát, és csupán az egyharmaduk bízik egyértelműen a jövőben. A dolgozók vállalathoz való kötődése is nőtt, 12 százalékkal többen gondolják úgy, hogy jelenlegi cégüknél fognak dolgozni három év múlva is. Többen érzik úgy, hogy nehéz szívvel válnának meg vállalatuktól, és nagyobb azoknak az aránya is, akik ritkán, vagy egyáltalán nem gondolkodnak munkahely-változtatáson.
A vállalathoz való kötődés erősödése azonban nem feltétlenül jár együtt a motiváció növekedésével. „Tisztában vagyunk vele, hogy a bizonytalanság és a jövő miatti aggodalom nagy hatással van a munkavállalók hozzáállására. A nehéz időszak feszültté teszi az alkalmazottakat, csökken a koncentráló képességük, hatékonyságuk, hiszen a vállalat sikeressége, vagy az ügyfelek elégedettsége helyett inkább saját magukra fordítanak több figyelmet. A vezetők pedig éppen ezt a viselkedést szeretnék kiküszöbölni” – mondta Veres Rita.
A dolgozók elvárják, hogy odafigyeljenek a véleményükre, bevonják őket a döntésekbe, esetleg tanácsot kérjenek tőlük – azonban csak az egyharmaduk véli úgy, hogy javaslatai, ötletei számítanak és meghallgatásra találnak. Minden ötödik alkalmazott úgy véli, a vezetés nem tekinti a dolgozókat a szervezet értékes részének, és 14 százalékuk bírálja a felsővezetőket, mert a fontos döntések meghozatalakor nem veszik figyelembe az alkalmazottak érdekeit.
Javítani kell a kommunikációt
A munkavállalók kevesebb mint fele vallja, hogy megfelelő tájékoztatást kap a szervezeti változásokról, és ugyanennyien vannak azok is, akik szerint a vezetés kommunikációja a vállalat jövőjét illetően nyílt és őszinte. Az átláthatóság, a valódi párbeszéd és a kilátások ismertetése bizalmat kelt és csökkenti az aggodalmat. A nem megalapozott információra épülő pletykák elkerülése érdekében biztosítani kell, hogy a különböző szintű vezetők egységesen értelmezzék a vállalat fő üzenetét és azt összhangban, következetesen közvetítsék az alkalmazottak felé. A dolgozók ugyanis a vezetőktől várják az irány kijelölését és az ösztönzést.
A titok nyitja a kulcsemberek elkötelezettségének növelése is. A jelenlegi bizonytalan időszakban elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a legjobb munkatársak rendelkezésre álljanak, motiváltak legyenek és a fontos feladatokra fókuszáljanak.
