Ma Magyarországon 200-220 ezer nappali tagozatos tanuló dolgozik, körülbelül a 60 százalékuk iskolaszövetkezeteken keresztül. A középiskolások inkább csak nyáron aktívak, a felsőoktatásban tanulók viszont az év egészében – derült ki a Fürge Diák Iskolaszövetkezet adataiból.
Nem biztos, hogy lesz munka
A válság miatt nemcsak a „felnőtt” munkaerőpiacon csökkentek az állások. Az iskolaszövetkezetek ennek ellenére bizakodnak, szerintük a munkaadók recesszióban a sokkal olcsóbban alkalmazható diákokat fogják foglalkoztatni. Az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) alelnöke, Takács Tibor szerint egy diák sokkal hamarabb beletanul egy-egy munkakörbe, mint például a kölcsönzött munkások. Ennek ellent mond az Alföldi Nyomda esete: ott korábban naponta akár 80-100 diáknak is tudtak munkát adni, most viszont már csak elvétve találkozhatunk velük az üzemben.
Hoppon maradtak
A válság miatt csődbe ment egy marylandi (USA) szék- helyű, uszodák üzemelteté- sével foglalkozó cég, amely több száz, főként európai diákot foglalkoztatott – írta a Dayton Daily News és a Humán Rent Press. Az Egyesült Államokban a szezonális munkákra a leg- többször külföldi egyetemi hallgatókat alkalmaznak – gyerektáborokba nevelőnek, illetve úszómesternek. A volt keleti blokk országaiból érkező diákok aránya az elmúlt években 20-ról 30 százalékra emelkedett.
A szövetkezetek segítenek a diákoknak a munkakeresésben, felkutatják helyettük a lehetőségeket. Ez azonban a válság miatt egyre nehezebb: már most vannak olyan irodák, ahol regisztrálják ugyan a diákokat, ám munkát nem tudnak rögtön adni. Így járt a főiskolás Gulyás Anita is, aki közben arra jött rá, hogy érdemes több diákmunkára is bejelentkezni, mert neki például az egyik nap még azt mondták, „tutira van munka”, másnap viszont visszakoztak. Az is vele esett meg, hogy csak akkor léphetett volna be egy szövetkezetbe, amikor már talált valamilyen munkát.
Az apróhirdetésekben most a szórólapozás, illetve az úszómesteri állás a sláger. A szakmai gyakorlatok száma is emelkedett, főként a pénzügy, az informatika és a vendéglátás területére várnak gyakornokokat. Nyelveket beszélő egyetemistákra például a fesztiválok szervezői vadásznak – náluk napi ötezret is megkereshetnek a fiatalok –, de a hoszteszekre is nagyobb a kereslet nyáron, ők napi 2-3000 forintot vihetnek haza. Egyre inkább elterjedtek a konkrét szexuális ajánlatok is, amelyekben bevállalós diáklányokra utaznak. Az egyik ajánlat havi 150-200 ezer forint bevétellel kecsegtet.
Felkészítenek a nagybetűs életre
Manapság ugyan nehéz diákként is elhelyezkedni, mégis érdemes megpróbálni, hiszen az iskola melletti munka egy későbbi „éles” állásinterjún pozitív irányba billentheti a mérleg nyelvét. A MŰISZ Iskolaszövetkezet több olyan pozíciót is kínál a fiataloknak, amely segítheti őket a későbbi munkájukban: dolgozhatnak szoftverfejlesztőként, rendszergazdaként, írhatnak programokat, de tolmácsként vagy mérnöki asszisztensként is elhelyezkedhetnek. Ezek a munkák általában nagyon jók arra, hogy a szaktudásukat kamatoztathassák. Az órabér pedig magasabb (800 és 2000 forint között mozog), mint a szórólapozóké, csomagolóké vagy a hoszteszeké – ők 500-1000 forintot kereshetnek. A MŰISZ több diákmunkása is „ott ragadt” a cégnél, mert bebizonyították, hogy képesek lesznek a tanulmányaik végeztével a munkakör ellátására.
Simon Balázs, a Fürge Diák szövetkezet kommunikációs vezetője szerint a diákmunka akkor is előnyt jelent, ha nem kapcsolódik szervesen a tanulmányokhoz. Ha nem is szakmai, de legalább valamilyen munkatapasztalata lesz általa a frissen végzett álláskeresőnek. Megismeri a munka világát, megtanul alkalmazkodni a kollégákhoz, a főnökhöz. Emellett olyan kompetenciái is fejlődhetnek, mint a kommunikáció, az empátia vagy épp a logisztika. Az NRC egyik országos, reprezentatív kutatásából is kiderült: a diákok 81 százaléka már tanulmányai befejezése előtt is azon munkálkodik, hogy megalapozza karrierjét, a megkérdezettek több mint háromnegyede szerint pedig jó eszköz erre a diákmunka is.
legyen ön is fn tudósító!
Ön is végzett diákmunkát? Ossza meg tapasztalatait a többi olvasóval, és kerüljön az FN címlapjára!
Ez utóbbi iskolaszövetkezet áprilisban indította el a „Dolgozz a jövődön!” programot, mely verseny a legeltökéltebb diákmunkások között. Alapkövetelmény, hogy 555 munkaórát kell ledolgozniuk egy év alatt, és azok, akik a munkaadótól, illetve a szövetkezettől a legjobb pontokat kapják, egy „karriercsomagot” nyernek. A jól teljesítő fiatalok ajánlólevelet kapnak a programhoz csatlakozott HR-szakemberektől, illetve egy „kapcsolati tőke”-listát is, amelyen a tanácsadók elérhetőségei szerepelnek. A legkiemelkedőbbek pedig személyes karrier-tanácsadáson, nyelvtanfolyamon, kompetenciavizsgá- laton és konferenciákon vehetnek részt. Hat HR-cég csatlakozott a kezdeményezéshez, a szakembereik részt vesznek a minősítési rendszer kidolgozásában, valamint a diákok értékelésében.
